A kihirdetett kormányrendelet („Gazdasági társaságok megtakarításairól, befizetési kötelezettségéről”) célja, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok személyi jellegű költségeiben jelentős megtakarítást érjenek el. A rendelet indoklása szerint a háborús infláció, az Európát sújtó gazdasági instabilitás, valamint a környező országok fegyveres konfliktusai miatt indokolt erőforrás-gazdálkodási intézkedések bevezetése. A háztartásokhoz hasonlóan a közpénzből működő szervezetek is alkalmazkodásra kényszerülnek.
2. Kiket érint a 5%-os megtakarítás?
A rendelet közvetlenül vagy közvetetten 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinti. Ez alá a kormány által irányított szervezetek szerteágazó köre tartozik, így:
-
energia-, közművállalatok,
-
turisztikai vállalatok,
-
vasúttársaság,
-
média- és kulturális cégek,
-
az őket felügyelő minisztériumokhoz tartozó biztosan nominális állami cégek.
Nem vonatkozik arra a 30 gazdasági társaságra, amelyeket a rendelet melléklete külön felment, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) és az Országgyűlés Hivatalához kapcsolódó társaságokra sem.
3. Összegszerűen mit is jelent ez?
A rendelet szerint a cégeknek a 2024. évi személyi költségük 5%-ának megfelelő összeget kell megtakarítaniuk – időarányosan, tehát két hónappal a 10% helyett korábban 5%-ot elérve kell teljesíteni.
Példa: ha egy vállalat 2024-ben személyi jellegű kiadásainak összege 10 milliárd Ft volt, akkor 2025-ben ebből arányosan minimum 500 millió Ft megtakarítást kell elérnie.
A konkrét összegeket a felelős miniszterek, kormánytagok határozzák meg, 15 napon belül a rendelet hatálybalépése után. A testületek eltérhetnek a cégenkénti szintektől, de fejezetenként összesítve teljesíteni kell a 5%-os megtakarítási célt.
4. Mire és hogyan lehet megvalósítani a megtakarítást?
A rendelet nem ír elő konkrét metódust – a cégek szabadon dönthetnek bércsökkentés, jutalomtartás visszatartása, prémiumok szüneteltetése vagy létszámcsökkentés között. Hidat képeznek a belső gazdálkodás racionalizálása és a külső pénzáramlás csökkentése között. Emellett az ügyvezetésről leválasztott stratégiai döntések hozatalára is ösztönöz.
5. Mentesültek: kik nem érintettek?
A rendelet melléklete 30 társaság nevét tartalmazza, amelyeket külön jogosít fel mentességre. Emellett:
-
Magyar Nemzeti Bank és hozzá kapcsolódó szervezetek
-
Országgyűlés Hivatalához kapcsolódó vállalatok
-
Kivezetendő állami tulajdonú cégek, amelyek idegen vagyon válása alatt állnak
Ezek közös jellemzője, hogy vagy eltérő felügyeleti mechanizmus alá tartoznak, vagy más garanciális védelmet élveznek (pl. MNB autonómiája).
6. Hogyan, mikor és kinek kell befizetni?
A megtakarított összegek minden évben december 15-ig kerülnek átutalásra a Magyar Államkincstár “Gazdasági társaságok megtakarításai” nevű számlájára, valamint nincs mód hitel vagy kölcsön igénybevételére a kötelezettség teljesítéséhez.
Mi történik, ha nem teljesítik?
-
Ha a befizetés nem történik meg időben, a követelés kétszereződik a következő, 2026. évi megfelelésnél.
-
Ez további nyomást jelent az érintett társaságok éves eredményeire, likviditására, és generálhat költségoldali további spórolási kötelezettséget.
7. Miért érvényes ez most?
Gazdasági, geopolitikai háttér
-
Infláció: a háborús infláció Magyarországon éves szinten 10–15% körül mozog, különösen az élelmiszer- és energiaárak estek jelentősen emelkedő nyomás alá.
-
Fegyveres konfliktusok: a krízisövezetek és energetikai szektor bizonytalansága nagyban érinti a költségvetési stabilitást.
-
Közpénz és hatékonyság: a kormány célja, hogy a közpénzből finanszírozott szervezetek optimálisabb gazdálkodásra legyenek ösztönözve.
Politikai stratégiai cél
-
Jelzés az adófizetők felé: önkéntesség helyett kötelező jelleg, hogy a közpénzből működő intézmények ne éljenek vissza az állami háttérrel.
-
Hitszerzés – a kormány azt inocculálhatja, hogy minden szereplő hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz.
8. Mik a lehetséges hatások?
Pozitívumok:
-
Költséghatékonyság javulása, racionálisabb gazdálkodás
-
A költségvetési egyensúly erősítése, források felszabadítása más célokra
-
A közpénzek átláthatóbb keveredése, kontrolláltabb felhasználás
Kockázatok:
-
Létszámcsökkenés, amely szolgáltatásminőség-romláshoz vagy szolgáltatási hiányhoz vezethet
-
Versenyképesség csökkenése, ha a cégek nem tudnak elég rugalmasan reagálni a piaci környezet változásaira
-
Bérek befagyasztása – a piaci bérekhez viszonyított elmaradás csökkentheti a hatékony munkavégzést
Az új kormányrendelet egyértelmű üzenettel erősíti meg a költséghatékonyság és felelősségteljes közpénz-felhasználás elvét. A 5%-os megtakarítási kötelezettség – különösen, ha a társaságok nem rendelkeznek belső tartalékokkal – komoly hatással lehet az üzleti működésre, a munkaerőpiacra és a közszolgáltatások minőségére.
A jövő záloga lehet, ha a cégek fenntartható módon, átlátható költségstrukturával működnek, és egyszerre tudnak teljesíteni közpénzügyi és társadalmi elvárásokat.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
