Egyéb

Minimálbér-emelés! Érkezik a kompenzációs támogatás a Kincstártól!

Január 1-jétől Magyarországon a minimálbér bruttó 290 800 forintra emelkedett, ami 9 %-os növekedést jelent az előző évhez képest, míg a garantált bérminimum bruttó 348 800 forint lett, 7 %-os emelés mellett. A kormány ennek nyomán júliusban bevezeti a minimálbér-emelés okozta többletköltségek mérséklésére szolgáló kompenzációs támogatást, amelyet a Magyar Államkincstár hív életre. Az intézkedés célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben viseljék el a növekvő bérterheket, miközben megőrzik a foglalkoztatás stabilitását.

A minimálbér-emelés háttere

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében megszületett, többéves bérmegállapodás része. Ennek értelmében 2025-ben 9 %-kal növelték a minimálbért, 2026-ban további 13 %-kal, 2027-ben pedig még 14 %-kal emelkedik.


Az intézkedéssorozat célja, hogy a legalacsonyabb bérkategóriákban dolgozók reáljövedelme ne maradjon el a gazdasági növekedéstől, és csökkenjen a társadalmi egyenlőtlenség.

A kompenzációs támogatás részletei

A Magyar Államkincstár 2025–2027 között évente nyújt kompenzációs támogatást azoknak a munkáltatóknak, akik minimálbéren foglalkoztatnak dolgozókat. A támogatás igénylésének első időszaka 2025. július 1. és 31. között zajlik egy egyszerűsített, elektronikus eljárás keretében.

A kedvezmény technikailag a szociális hozzájárulási adó (szocho) „késleltetett” megfizetése: a munkáltatóknak 2025 és 2027 között mindig az előző évi minimálbér alapján kell megfizetniük a szochót, így enyhítve a bérköltségek növekedését.


Pályáztatási feltételek és igénylési folyamat

Kompenzációs támogatásra azok a cégek pályázhatnak, amelyeknél a vizsgált időszakban (2024. szeptember 1. és november 15. között) a minimálbérű munkavállalók alapbére nem haladta meg a bruttó 290 800 forintot, részmunkaidős foglalkoztatás esetén pedig arányosan kalkulálva.

A pályázathoz csatolni kell az érintett dolgozók munkaszerződését, az EU által előírt de minimis nyilatkozatot, és amennyiben az igényelt támogatás éves mértéke meghaladja a 20 millió forintot, felhatalmazó levelet a beszedési megbízásokhoz. Egy cég évente egy támogatási kérelmet nyújthat be dolgozónként, de nagyobb létszám esetén többször is lehet benyújtani.


A támogatás mértéke és pénzügyi hatások

2025-ben a kompenzáció összege egy munkavállalóra vetítve éves szinten 37 459 forint. Ez a tétel a munkaadók számára jelentős könnyítést jelent a növekvő bérjellegű kiadások finanszírozásában.

A kormány számításai szerint a hároméves program összköltsége több tízmilliárd forintra rúg, de a szociális hozzájárulási adó késleltetett megfizetése segít fenntartani a költségvetési egyensúlyt.


Hatások a vállalkozásokra és a munkaerőpiacra

A munkaadók számára nyújtott enyhítés lehetővé teszi, hogy ne kényszerüljenek létszámleépítésre vagy a munkaidő csökkentésére a bérköltségek drasztikus emelkedése miatt. Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében kulcsfontosságú, hiszen ezeknél a cégeknél arányaiban nagyobb teher a minimálbér növekedése.

A támogatási program így egyszerre ösztönzi a foglalkoztatás fenntartását és a vállalkozások versenyképességének megőrzését.

Nemzetközi összehasonlítás és példák

Számos uniós tagállamban alkalmaznak hasonló, a minimálbér-emelést kísérő kompenzációs mechanizmusokat. Franciaországban és Németországban a munkaadói járulékok csökkentésével igyekeznek enyhíteni a bérköltségek hirtelen növekedését, míg Portugáliában célzott támogatást adnak a kisvállalkozásoknak. A magyar modell előnye, hogy átlátható, egységes pályázati felületen keresztül, egyszerűsített eljárással elérhető.


A 2025. éve elején bevezetett, 9 %-os minimálbér-emelés és a hozzá kapcsolódó 3 éves bérmegállapodás jelentős előrelépés a legalacsonyabb jövedelmű munkavállalók életszínvonalának emelésében.

A Magyar Államkincstár által biztosított kompenzációs támogatás lehetőséget nyújt a munkáltatóknak, hogy a többletköltségeket könnyebben viseljék el, miközben a foglalkoztatás megőrzése is előtérbe kerül. A program hosszú távon hozzájárulhat a munkaerőpiac stabilitásához és a kisvállalkozások versenyképességéhez is.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top