Magyarországon is megkezdődhet egy olyan egészségügyi reform, amely alapjaiban alakíthatja át a háziorvosi ellátást és a patikák szerepét. A tervek szerint a jövőben bizonyos, enyhébb betegségek esetén a gyógyszerészek is felírhatnának vényköteles gyógyszereket, ezzel tehermentesítve a háziorvosokat és gyorsabb segítséget biztosítva a betegeknek. A modell neve „pharmacy first”, amely több nyugat-európai országban már sikeresen működik – írja az Economx.
A bevezetés lehetőségét a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) május 7-i konferenciáján vitatták meg – számolt be róla az Economx.
Mit jelent a „pharmacy first” modell?
A „pharmacy first” koncepció lényege, hogy a betegek bizonyos enyhébb panaszok esetén közvetlenül a gyógyszertárban kaphassanak orvosi ellátást, azaz a gyógyszerész felírhassa a szükséges vényköteles készítményt, amennyiben az nem igényel komolyabb diagnosztikai vizsgálatot.
A tervek szerint ilyen esetek lehetnek például:
-
torokfájás vagy enyhébb légúti fertőzések,
-
húgyúti fertőzések,
-
arcüreggyulladás,
-
enyhe allergiás tünetek,
-
kisebb bőrfertőzések.
A modell célja, hogy a betegek gyorsabban juthassanak megfelelő kezeléshez, és ne terheljék feleslegesen a háziorvosi rendelőket, amelyekben jelenleg súlyos munkaerőhiány és leterheltség tapasztalható.
A digitalizáció és a gyógyszerészek új szerepe
A HGYSZ konferencián El Koulali Zakariás, országos tisztifőgyógyszerész elmondta, hogy a „pharmacy first” koncepció csak digitalizációval és szakmai felelősségvállalással együtt működhet jól.
„A digitalizáció, a személyre szabott tanácsadás és a prevenció – többek között ezek lesznek a patikák legfontosabb feladatai” – hangsúlyozta El Koulali Zakariás.
A szakember szerint a magyar gyógyszerészek évente több mint 110 millió beteggel találkoznak, ami hatalmas lehetőséget jelent a prevenció, a tanácsadás és a gyógyszerelési hibák megelőzése terén.
Emellett az idős lakosság körében egyre nagyobb problémát jelent, hogy sokan nem megfelelően szedik a gyógyszereiket, és vannak, akik naponta akár tízféle pirulát is bevesznek. Ez komplex terápiás menedzsmentet és szorosabb együttműködést igényel a gyógyszerészek, az orvosok és a betegek között.
Nő a gyógyszerkiadás, változik az egészségügyi struktúra
A gyógyszerkiadások Magyarországon folyamatosan emelkednek: 2023-ban már elérték az ezermilliárd forintot, és előrejelzések szerint 2050-re akár a duplájára is nőhetnek. Ez egyértelműen mutatja, hogy az egészségügyi rendszer egyre nagyobb terhet visel, miközben a lakosság elöregedése miatt a krónikus betegségek és a gyógyszerfogyasztás is nőni fog.
A „pharmacy first” modell bevezetése enyhíthetné az alapellátás terheit, miközben hatékonyabban használná ki a gyógyszerészek szaktudását.
A Belügyminisztérium szerint is változások jönnek
A konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára is felszólalt, aki arról számolt be, hogy hosszú idő után először ismét nőtt a gyógyszertárak száma Magyarországon, különösen a kisebb településeken működő fiókgyógyszertáraké.
Ugyanakkor hozzátette:
„A patikák is munkaerőhiánnyal küzdenek, és az árrés problémáját is rendezni kell.”
A gyógyszertárak működését tehát nemcsak a szakmai, hanem gazdasági nehézségek is befolyásolják, ezért a reformok csak akkor lehetnek sikeresek, ha a finanszírozási és bérezési kérdések is rendeződnek.
Lakossági bizalom és szakmai elégedettség
Egy friss országos felmérés szerint a magyar lakosság az alapellátás után leginkább a gyógyszerészekben bízik meg, mégis a szakma tagjai közül csak minden negyedik gyógyszerész elégedett teljes mértékben a hivatásával.
A válaszok alapján a gyógyszerészek nagyobb szakmai önállóságot, több prevenciós feladatot és valós beleszólást szeretnének az egészségügyi döntéshozatalba.
Sokan úgy látják, hogy a jövőben a gyógyszertárak szerepe a gyógyítás és az életmód-tanácsadás metszéspontjába kerülhet, ami új karrierlehetőségeket is nyit a szakemberek előtt.
A következő lépés: pilot program Magyarországon
A HGYSZ bejelentése szerint a szakmai szervezetek már dolgoznak a „pharmacy first” hazai adaptációján, és várhatóan 1–2 éven belül elindulhat egy pilot program, amely kijelölt gyógyszertárakban tesztelné a rendszert.
A program célja:
-
megvizsgálni, hogyan lehet a gyógyszerészeket bevonni a kisebb betegségek kezelésébe,
-
biztosítani a betegbiztonságot és a megfelelő protokollokat,
-
és értékelni, milyen mértékben tehermentesíti ez az alapellátást.
Ha a pilot sikeres lesz, a modell országosan is kiterjeszthető, ami radikálisan átalakíthatná a betegellátás rendszerét Magyarországon.
Európai példák – már működik máshol
A „pharmacy first” modell több országban – például Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában és Kanadában – már bevált.
Ott a gyógyszerészek meghatározott protokoll alapján felírhatnak bizonyos antibiotikumokat, orrcseppeket vagy gyulladáscsökkentő szereket, ha a tünetek enyhék és jól behatárolhatóak.
A tapasztalatok szerint ez nemcsak a háziorvosokat tehermentesítette, hanem a betegek elégedettségét és az ellátás gyorsaságát is növelte.
A „pharmacy first” modell új korszakot hozhat a magyar egészségügyben.
Ha a gyógyszerészek megkapják a vényfelírási jogosultságot bizonyos betegségek esetén, azzal:
-
gyorsabb és kényelmesebb lesz a betegellátás,
-
csökken a háziorvosokra nehezedő nyomás,
-
és a gyógyszerészek szakmai szerepe is megerősödik.
A pilot projekt tehát nemcsak egy kísérlet, hanem a jövő egészségügyi rendszerének előszobája, amelyben a gyógyszerészek nem csupán kiszolgálók, hanem aktív gyógyító partnerek lesznek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
