Jó tudni.
Az Alapjogokért Központ szerint a szerdai brüsszeli bejelentések alapján az európai uniós források elveszítésének valószínűsége minimálisra csökkent.
Kovács Attila, a kormánypárti “elemzőintézet” európai uniós kutatási igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: korábban a helyreállítási alap 70 százalékos forrásvesztésének réme is fenyegette volna Magyarországot, amit
a magyar kormány “konstruktív hozzáállásának köszönhetően
sikerült most elkerülni”
— adta el sikerként a 3000 milliárdos zárolást.
Az igazgató
a szerdai brüsszeli fejleményeket Magyarország számára kedvező hírként értékelte.
Kovács Attila azt mondta, hogy az Európai Bizottság szerdán jogi javaslatokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, a végső szót a kérdésben az Európai Tanács “valamelyik formációja” mondja majd ki.
Véleménye szerint a bizottság javaslata azt mutatja, hogy
elismeri a magyar kormány által tett erőfeszítéseket,
ugyanakkor a testület “nem tudott ellenállni” az Európai Parlament (EP) “intenzív nyomásgyakorlásának“. Úgy fogalmazott, hogy a 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztésben “az EP aknamunkája vastagon benne van“.
Kovács Attila bírálta a magyar ellenzéki EP-képviselőket, akik szerinte minden fórumon a Magyarországnak járó források “időben ideérkezését gátolják“.
A szerdai hírek másik tanulságának nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország “a megfelelő irányba tart“, de még nem érkezett meg a célhoz. A források “felfüggesztése önmagában nem pozitív üzenet, de az ebből való kivezető út igen” — hangoztatta a kutatási igazgató, aki szerint a források érkezése a Magyarország részére szabott “szuperfeltételek” teljesítésén múlik.
Amennyiben ezeket az ország 2023 első negyedévében teljesíti, akkor fokozatosan érkezhetnek a források Magyarországra az év első felében — jelentette ki. A kutatási igazgató kedvező előzményként értékelte, hogy a bizottság november elején zöld utat adott a 4000 milliárd forint értékű magyar agrár- és vidékfejlesztési stratégiának.
Kovács Attila szólt arról is, hogy az Európai Bizottság feltételei nem jelentenek “ideológiai vörös vonalat Magyarország számára“, továbbá gazdasági szempontból az EU “öngólt lőne“, ha kelet-közép-európai országok nem kapnának forrásokat. Azt mondta, az ügyben az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek december 6-án esedékes ülésén dönthetnek a Magyarországnak járó forrásokról.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette: az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását.
Ez 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarországnak. A biztos hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, hogy Magyarország teljesíti a jogállamisági kritériumokat.
A brüsszeli testület fenntartja a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő zárolását, ugyanis — értékelése szerint — Magyarország nem haladt megfelelő mértékben az uniós pénzek felhasználása átláthatóságának biztosításához szükséges reformokkal.
(MTI korrigálva) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!