Elszámították magukat.
A kormány idei nagy terve az volt, hogy államosítja az önkormányzatok kezében lévő víziközmű-szolgáltatókat, és azokat az állami Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) ellenőrzése alá vonja.
Az ősszel még nyomást helyeztek az önkormányzatokra, hogy adják át a szolgáltatókat, azonban az adatok szerint mindössze az önkormányzatok 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.
Az állami cégnek tárítésmentesen kellett volna átadni minden eszközt, az NV pedig a szolgáltatói tevékenységet veszi át és fenntartja.
A hazai közmű-szolgáltatók már több éve veszteségesen működnek, a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és csatornadíjakat, 2012 óta nem tudnak díjat emelni, az adókat azonban továbbra is fizetniük kellett. A cégek bevételei a működésre, illetve a legszükségesebb karbantartásokra, javításokra voltak elegendők, a speciális szaktudású munkaerő megtartására azonban már sok esetben nem.
Magyarországon 38 víziközmű-üzemeltető működik, ebből 6 van állami tulajdonban, a kormány csak az állami tulajdonú regionális közművek tőkepótlását biztosította, az önkormányzati cégek semmilyen támogatást nem kaptak.
Az önkormányzati vízi- és csatornaközmű-szolgáltatók nagy része legkésőbb jövő március-áprilisra fizetésképtelen lesz, ha nem tesznek beléjük pénz, mert ebben az ágazatban a vízdíjon felül egyéb mással nem lehet keresni.
A vízellátásnál az áram is létfontosságú, a bevételek 60 százaléka pedig el is meg az áram díjára.
Jövő évben ezért a vállalatok sorra dőlhetnek be, már januári kezdettel, az egyetlen megoldás, ha nem fizetik ki az áramot, hiszen ki nem fogják azt kapcsolni.
2022-ben mintegy 60 milliárd forinttal kellene kisegítenie a vízműcégeket az államnak, hogy az energiaszámláikat fizetni tudják a működési költségek, a bérek és a járulékok mellett. Jövőre ez fölmehet 400–500 milliárdra.