Mindannyian megkaptuk ezt a nem kívánt virgácsot.
Dr. Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselőjének és gazdasági árnyékminiszterének az írását változtatás nélkül közöljük:
Mikulás után két nappal – ajándék helyett – mindannyian megkaptuk a nem kívánt virgácsot, három KSH-szám formájában. A Központi Statisztikai Hivatal december 8-i közlése szerint:
- 2022. novemberében a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit;
- ugyanerre az időszakra vonatkoztatva a maginfláció 24,0 % (a maginfláció számításakor az inflációs mutatóból kiveszik a gyorsan, rövidtávon változó elemeket);
- 2022. november/2021. november viszonylatában a nyugdíjas fogyasztói árindex: 25,2 %.
Az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább
- a tojás (102,9%),
- a kenyér (81,8%),
- a tejtermékek (79,0%),
- a sajt (78,8%),
- a vaj és vajkrém (77,3%),
- a száraztészta (70,8%),
- az édesipari lisztes áru (69,1%),
- a margarin (60,3%),
- a baromfihús (54,4%),
- a péksütemények (54,0%)
- és a tej (52,9%) drágult.
Nem folytatom, inkább néhány – szerintem fontos – körülményre próbálok rávilágítani.
Mindenképpen figyelemre méltó, hogy
nem lassult az éves árnövekedés üteme,
hiszen szeptemberben 20,1 %, októberben 21,1 %, novemberben már 22,5 % volt az éves inflációs index.
A december 8-án közzétett adatsor értelemszerűen nem tartalmazza az ún. „üzemanyag-ársapka” megszüntetésének hatását, amely a későbbiekben várhatóan további 1-2 százalékkal megnöveli az egyébként is gyorsuló infláció mértékét.
A maginfláció vonatkozásában annyi kiegészítő megjegyzést teszek még, hogy a mutató nem tartalmazza a szeszes italok, dohányáruk árváltozását.
Végül nem hagyhatom szó nélkül a nyugdíjasokra vonatkozó adatot (25,2 %) annak tükrében, hogy az élelmiszerek árának éves növekedési üteme már meghaladja a 43 százalékot, és semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ez az ütem az elkövetkező időszakban mérséklődne.
Ebben az évben a Központi Statisztikai Hivatal már nem közöl inflációs adatokat, a mostani értékek tehát irányadók lehetnek a következő fontos döntések, megállapodások vonatkozásában:
A Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumán már régóta folynak a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a minimálbérre illetve a garantált bérminimum összegére vonatkozó szakszervezeti és munkaadói álláspontok illetve mértékek nagyon eltérőek.
Még e hónapban teljes mértékben „átfazonírozzák” a jövő évre vonatkozó állami költségvetést, amelynek megalkotásakor és elfogadásakor elengedhetetlen szempont (és alapadat) a 2022. évi és a 2023. évre várható pénzromlás mértéke.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása az Orbán kabinetnek lehetőséget biztosít arra, hogy a 2023. évre vonatkozó állami költségvetés fundamentális paramétereinek (pl.: gazdasági növekedés, infláció, költségvetési hiánycél stb.) módosítását ne parlamenti vitát követően, hanem azt elkerülve – rendelet formájában – léptethesse hatályba. Ezt a szándékát a miniszterelnök nyilvános fórumon is hangoztatta.
A teljesen kiszolgáltatott nyugdíjas társadalom aggódva, tehetetlenül figyeli az eseményeket, várja a 2023. évre hatályos nyugdíjemelés bejelentését, és abban bízik, hogy jövőre kisebb veszteség éri, mint az idén.
December közepén teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank az inflációs jelentését, amely tartalmazza a jövő évre vonatkozó prognózisát is. Sok jóra nem számíthatunk.
Dr. Dávid Ferenc
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!