Pintér Sándor a kirúgásokról: Nem tehettem mást

„Valami elképzelésem van az oktatásról”

– mondta Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter pénteken azon a közoktatási konzultáción, amin több mint 400 iskolaigazgatóval és tanárral egyeztettek a közoktatás legfontosabb kérdéseiről. Pintér Sándor egyórás beszédet mondott el az eseményen, a teljes hanganyag a Telex birtokába jutott, ez alapján szedtük össze a legfontosabb megállapításokat.

Rend, rendezettség, rendszerben gondolkodás

Pintér beszéde elején úgy definiálta önmagát, mint aki keveset foglalkozott eddig az oktatással, és nem ért hozzá, de a legelőkelőbbnek mégis a tanári pályát tartja. Anyósa, felesége, veje is pedagógus, hat unokája iskolába jár, ezért úgy gondolja: valami elképzelése azért van róla.

Pintér szerint ő a vezetéshez ért. A parlamenti meghallgatásán többen is feltették neki a kérdést, hogy miért akarja egy rendőr irányítani az oktatást, miért nem egy pedagógus teszi ezt. Ő senkit nem akar tanítani, hanem az összhangot és a párbeszédet akarja megteremteni a résztvevők között, ahogy azt Klebelsberg Kunó tette. Az iskolai rendszert vezetőként szeretné optimalizálni, ez alapján amit ő tud teremteni a közoktatásban az:

„a rend, rendezettség, rendszerben gondolkodás.”

Ezután sok uniós adatot ismertetett kivetített ábrákkal, amikből kiderült: Magyarország a legtöbb mutató alapján rosszul szerepel az oktatás területén. A korai iskolaelhagyók aránya például a 27 (a felmérés készültekor vélhetően még 28 – a szerk.) tagállamból nálunk az egyik legrosszabb, a 23. helyen állunk, vagyis sokan esnek ki idő előtt az oktatási rendszerből. Kiemelte azt is, hogy bizonyos jó iskolákból nagy arányban mennek el a diákok külföldre, szerinte ennek megállítása a hazaszeretet iránti neveléstől függ. A jelenlegi oktatási statisztikákkal nem elégedett, mert az a célja, hogy Magyarország az első három hely valamelyikén végezzen. Szerinte a tanárok hozzáállásával lehet fejleszteni a diákokat, aminek köszönhetően jobb eredményeket tudnának elérni.

Majd felhozta a Belügyminisztérium tanároknak kiküldött kérdőívét, amiben a pedagógusok igényeit akarták felmérni. Szerinte probléma, hogy kevesen töltötték ki ezt, miközben ők ezekből az adatokból tudnak kiindulni. Azt mondta, hogy a kérdőívvel meg akarta szólítani azokat, akik értenek az oktatáshoz, vagyis a pedagógusokat. De a kevés kitöltés miatt nem tudja az irányt, hogy merre menjen tovább.

„Nem akarnak segíteni … vagy mégis?”

Azt mondta: a problémafelvetést hallották, azt is, hogy tarthatatlan az állapot, de most már az a kérdés, hogy mit csináljanak.

Maruzsa úr vezeti az Oktatási Minisztériumot

A beszédében ezután sorra vette a tanárok legfontosabb követeléseit, és mindre volt valami válasza. Szerinte a legfontosabb kérdés kétségkívül a bérezés, teljesen egyetért azzal, hogy a tanárok fizetése nem megfelelő.

Pénteken ki is adnak egy rendeletet, amiben benne lesz a 10 százalékos béremelés, amit jövő évre megígértek.

Pintér Sándor mást nem akart ígérni, azt mondta, akkor fognak konkrétumokról beszélni, ha az uniós pénz az ország számláján lesz. Ezzel arra célzott, hogy a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz köti az ágazat béremelését, és hiába derült ki a héten, hogy Magyarország megállapodást kötött az uniós intézményekkel a forrásokról, amíg azok nem érkeznek meg, nem lehet további százalékokról beszélni.

A másik nagy kérdés a belügyminiszter szerint a tanárok munkaideje, mert sokan úgy érzik, túlterheltek, nincs idejük az órákra való felkészülésre. Erre ironikusan megjegyezte, hogy ő hétvégén 22 órát biztosan dolgozik. Mégis a kérdőív adataiból az látszik:

a 177 ezer pedagógusból 104 ezernek másodállásban kell dolgoznia, hogy megéljen. Erre úgy reagált: „Ez is elvesz azért a felkészülési időből.”

Fontos kérdés volt az is a kérdőívben, hogy legyen-e külön Oktatási Minisztérium. Szerinte most is van, csak államtitkárságnak hívják: „Maruzsa úr vezeti az Oktatási Minisztériumot”, mondta. Majd beszélt a tanárok másik fő problémájáról, a sztrájkjogról is. A tanárok szerint a sztrájktörvény olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő, amik betartásával láthatatlanná válik a munkabeszüntetésük. Pintér erre úgy reagált: az Egyesült Államok 35 tagállamában nincs sztrájkjoga a tanároknak, Németországban sincs.

Itthon viszont az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarországon van sztrájkjog, lehet sztrájkolni.

De a Belügyminisztérium feladata, hogy a rendet fenntartsa, így azokat, akik megsértik a törvényt, szankcionálni kell. Elmondta, hogy neki is van egy esküje, amit letett. Abban pedig az szerepelt, hogy az Alaptörvényt betartja és másokkal is betartatja. Ezután a beszédében ismét visszakérdezett:

„Mit tegyek? Esküszegő legyek, nézzem el?”

Írásban egy tanár megkérdezte tőle, hogy miért rúgták ki 13 kollégáját, erre azt mondta:

„Nem tehettem mást”.

Szerinte az érintettek fordulhatnak a bíróságra, az majd eldönti, hogy kinek van igaza. Mikor már a teremben kellően nagy volt a felháborodás, Pintér a tüntető diákokról kezdett el képeket mutatni a kivetítőn, amiken szerinte nem viselkedtek kulturáltan, hozzátette:

„Ezek az önök diákjai.”

Hangsúlyozta, hogy az utcán megkapta a válaszokat, de szűkös szókinccsel volt meghatározva, mit csináljon. Ezzel a tüntetéseken elhangzott trágár kifejezésekre célzott, amivel a demonstrálók őt szidták. Szerinte ezek a válaszok nem voltak tudományosak, ezeket nem tudja felhasználni, ellentétben a kérdőív eredményeivel.

Én még életemben nem sunnyogtam el sehonnan

Végül több dolgot is említett, amit át kellene alakítani a jövőben:

• Például a pedagógus-minősítés szerinte elavult, és az önértékelésnek nincs értelme. Erre elmesélte, hogy ő nem ismer olyan rendőrnyomozót, aki nem gondolja magát a legjobbnak a világon. Az önértékelés helyett konkrét mérési eredményeket szeretne látni.
• Az életpályamodell átalakítása mellett szerinte a pótlékok egyszerűsítése is indokolt, például a vezetői pótlékot szeretné eltörölni, minden igazgatónak legyen egy fix bére. Ugyanezt gondolja az osztályfőnöki pótlékról is. Ezt a rendőrségnél is így csinálják, ezért gondolja, hogy be fog válni.
• 180 tanítási napnak bele kell férnie a rendszerbe, ha június 15-ig nem fér bele, akkor nem szombatonként kell iskolába járni, hanem ki kell tolni a tanévet. Ezért azt javasolja, hogy a tanév vége június 30. legyen.
• Az informatikaoktatás szerinte nagyon fontos, így arra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Mikor az ott lévők visszakérdeztek, hogy mégis ki tanítsa és milyen eszközökön, azt felelte: „Vegyék elő a kreativitásukat.” Szerinte ha szükség van rá, akkor meg kell oldani, hogy hogyan, az más kérdés.
• Problémának tartja, hogy most 114 bérkategória van. Azt szeretnék, hogy a jövőben a különböző bérsávokban legyen lehetősége mérlegelni az igazgatónak a teljesítménytől függően, egy sávban 150-200 ezer forintnyi eltérés lehetne ez alapján a tanárok között.
• A központi beszerzések megszüntetését nem tervezik.
• A helyettesítési pótlékokról azt mondta, hogy amit a bíróság megígért, az ki lesz fizetve.
• A diákok, szülők, tanárok kilenc pontos követeléséről azt mondta: „Köszönöm szépen, ismerem.”

A belügyminiszter a beszéde végén is hangsúlyozta, hogy nem szeretnék a tanárok nélkül megcsinálni ezeket a változtatásokat: „Mondjanak jobbat.” Ez után néhány összegyűjtött kérdésre válaszolt, és noha szerinte sokan támadták azzal, hogy meg akarja úszni ezeket, állította:

„Én még életemben nem sunnyogtam el sehonnan.”

forrás