Még pénteken jön a pedagógus-béremelésről szóló rendelet – mondta Pintér Sándor a pénteki oktatásügyi konzultáción, ahol bejelentette azt is: meghosszabbítaná a tanévet. A Telex birtokába jutott teljes beszéd-felvétel alapján a miniszter szerint ő is sokat dolgozik, de sose sunnyog, van oktatási minisztérium, csak államtitkárságnak hívják, azt pedig sérelmezte, hogy a diákok káromkodva beszélnek róla a tüntetéseken.
„Valami elképzelésem van az oktatásról”
– mondta Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter pénteken azon a közoktatási konzultáción, amin több mint 400 iskolaigazgatóval és tanárral egyeztettek a közoktatás legfontosabb kérdéseiről. Pintér Sándor egyórás beszédet mondott el az eseményen, a teljes hanganyag a Telex birtokába jutott, ez alapján szedtük össze a legfontosabb megállapításokat.
Rend, rendezettség, rendszerben gondolkodás
Pintér beszéde elején úgy definiálta önmagát, mint aki keveset foglalkozott eddig az oktatással, és nem ért hozzá, de a legelőkelőbbnek mégis a tanári pályát tartja. Anyósa, felesége, veje is pedagógus, hat unokája iskolába jár, ezért úgy gondolja: valami elképzelése azért van róla.
Pintér szerint ő a vezetéshez ért. A parlamenti meghallgatásán többen is feltették neki a kérdést, hogy miért akarja egy rendőr irányítani az oktatást, miért nem egy pedagógus teszi ezt. Ő senkit nem akar tanítani, hanem az összhangot és a párbeszédet akarja megteremteni a résztvevők között, ahogy azt Klebelsberg Kunó tette. Az iskolai rendszert vezetőként szeretné optimalizálni, ez alapján amit ő tud teremteni a közoktatásban az:
„a rend, rendezettség, rendszerben gondolkodás.”
Ezután sok uniós adatot ismertetett kivetített ábrákkal, amikből kiderült: Magyarország a legtöbb mutató alapján rosszul szerepel az oktatás területén. A korai iskolaelhagyók aránya például a 27 (a felmérés készültekor vélhetően még 28 – a szerk.) tagállamból nálunk az egyik legrosszabb, a 23. helyen állunk, vagyis sokan esnek ki idő előtt az oktatási rendszerből. Kiemelte azt is, hogy bizonyos jó iskolákból nagy arányban mennek el a diákok külföldre, szerinte ennek megállítása a hazaszeretet iránti neveléstől függ. A jelenlegi oktatási statisztikákkal nem elégedett, mert az a célja, hogy Magyarország az első három hely valamelyikén végezzen. Szerinte a tanárok hozzáállásával lehet fejleszteni a diákokat, aminek köszönhetően jobb eredményeket tudnának elérni.
Majd felhozta a Belügyminisztérium tanároknak kiküldött kérdőívét, amiben a pedagógusok igényeit akarták felmérni. Szerinte probléma, hogy kevesen töltötték ki ezt, miközben ők ezekből az adatokból tudnak kiindulni. Azt mondta, hogy a kérdőívvel meg akarta szólítani azokat, akik értenek az oktatáshoz, vagyis a pedagógusokat. De a kevés kitöltés miatt nem tudja az irányt, hogy merre menjen tovább.
„Nem akarnak segíteni … vagy mégis?”
Azt mondta: a problémafelvetést hallották, azt is, hogy tarthatatlan az állapot, de most már az a kérdés, hogy mit csináljanak.
Maruzsa úr vezeti az Oktatási Minisztériumot
A beszédében ezután sorra vette a tanárok legfontosabb követeléseit, és mindre volt valami válasza. Szerinte a legfontosabb kérdés kétségkívül a bérezés, teljesen egyetért azzal, hogy a tanárok fizetése nem megfelelő.
Pénteken ki is adnak egy rendeletet, amiben benne lesz a 10 százalékos béremelés, amit jövő évre megígértek.
Pintér Sándor mást nem akart ígérni, azt mondta, akkor fognak konkrétumokról beszélni, ha az uniós pénz az ország számláján lesz. Ezzel arra célzott, hogy a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz köti az ágazat béremelését, és hiába derült ki a héten, hogy Magyarország megállapodást kötött az uniós intézményekkel a forrásokról, amíg azok nem érkeznek meg, nem lehet további százalékokról beszélni.
A másik nagy kérdés a belügyminiszter szerint a tanárok munkaideje, mert sokan úgy érzik, túlterheltek, nincs idejük az órákra való felkészülésre. Erre ironikusan megjegyezte, hogy ő hétvégén 22 órát biztosan dolgozik. Mégis a kérdőív adataiból az látszik:
a 177 ezer pedagógusból 104 ezernek másodállásban kell dolgoznia, hogy megéljen. Erre úgy reagált: „Ez is elvesz azért a felkészülési időből.”
Fontos kérdés volt az is a kérdőívben, hogy legyen-e külön Oktatási Minisztérium. Szerinte most is van, csak államtitkárságnak hívják: „Maruzsa úr vezeti az Oktatási Minisztériumot”, mondta. Majd beszélt a tanárok másik fő problémájáról, a sztrájkjogról is. A tanárok szerint a sztrájktörvény olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő, amik betartásával láthatatlanná válik a munkabeszüntetésük. Pintér erre úgy reagált: az Egyesült Államok 35 tagállamában nincs sztrájkjoga a tanároknak, Németországban sincs.
Itthon viszont az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarországon van sztrájkjog, lehet sztrájkolni.
De a Belügyminisztérium feladata, hogy a rendet fenntartsa, így azokat, akik megsértik a törvényt, szankcionálni kell. Elmondta, hogy neki is van egy esküje, amit letett. Abban pedig az szerepelt, hogy az Alaptörvényt betartja és másokkal is betartatja. Ezután a beszédében ismét visszakérdezett:
„Mit tegyek? Esküszegő legyek, nézzem el?”
Írásban egy tanár megkérdezte tőle, hogy miért rúgták ki 13 kollégáját, erre azt mondta:
„Nem tehettem mást”.
Szerinte az érintettek fordulhatnak a bíróságra, az majd eldönti, hogy kinek van igaza. Mikor már a teremben kellően nagy volt a felháborodás, Pintér a tüntető diákokról kezdett el képeket mutatni a kivetítőn, amiken szerinte nem viselkedtek kulturáltan, hozzátette:
„Ezek az önök diákjai.”
Hangsúlyozta, hogy az utcán megkapta a válaszokat, de szűkös szókinccsel volt meghatározva, mit csináljon. Ezzel a tüntetéseken elhangzott trágár kifejezésekre célzott, amivel a demonstrálók őt szidták. Szerinte ezek a válaszok nem voltak tudományosak, ezeket nem tudja felhasználni, ellentétben a kérdőív eredményeivel.
Én még életemben nem sunnyogtam el sehonnan
Végül több dolgot is említett, amit át kellene alakítani a jövőben:
- Például a pedagógus-minősítés szerinte elavult, és az önértékelésnek nincs értelme. Erre elmesélte, hogy ő nem ismer olyan rendőrnyomozót, aki nem gondolja magát a legjobbnak a világon. Az önértékelés helyett konkrét mérési eredményeket szeretne látni.
- Az életpályamodell átalakítása mellett szerinte a pótlékok egyszerűsítése is indokolt, például a vezetői pótlékot szeretné eltörölni, minden igazgatónak legyen egy fix bére. Ugyanezt gondolja az osztályfőnöki pótlékról is. Ezt a rendőrségnél is így csinálják, ezért gondolja, hogy be fog válni.
- 180 tanítási napnak bele kell férnie a rendszerbe, ha június 15-ig nem fér bele, akkor nem szombatonként kell iskolába járni, hanem ki kell tolni a tanévet. Ezért azt javasolja, hogy a tanév vége június 30. legyen.
- Az informatikaoktatás szerinte nagyon fontos, így arra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Mikor az ott lévők visszakérdeztek, hogy mégis ki tanítsa és milyen eszközökön, azt felelte: „Vegyék elő a kreativitásukat.” Szerinte ha szükség van rá, akkor meg kell oldani, hogy hogyan, az más kérdés.
- Problémának tartja, hogy most 114 bérkategória van. Azt szeretnék, hogy a jövőben a különböző bérsávokban legyen lehetősége mérlegelni az igazgatónak a teljesítménytől függően, egy sávban 150-200 ezer forintnyi eltérés lehetne ez alapján a tanárok között.
- A központi beszerzések megszüntetését nem tervezik.
- A helyettesítési pótlékokról azt mondta, hogy amit a bíróság megígért, az ki lesz fizetve.
- A diákok, szülők, tanárok kilenc pontos követeléséről azt mondta: „Köszönöm szépen, ismerem.”
A belügyminiszter a beszéde végén is hangsúlyozta, hogy nem szeretnék a tanárok nélkül megcsinálni ezeket a változtatásokat: „Mondjanak jobbat.” Ez után néhány összegyűjtött kérdésre válaszolt, és noha szerinte sokan támadták azzal, hogy meg akarja úszni ezeket, állította:
„Én még életemben nem sunnyogtam el sehonnan.”
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!