“Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
A panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi és Lidl, a francia Auchan (igaz abban résztulajdont szerzett egy magyar hátterű szereplő), a szintén német Penny Market, a holland Spar és a brit Tesco.
A panasz lényege pedig az, hogy „A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel
ezért a névtelenül nyilatkozó felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe.
– olvasható a portfolio.hu lapszemléjében.
A lap felvette a kapcsolatot az érintett külföldi kiskereskedőkkel, akik vezetői mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.
A cikk a minden kiskereskedelmi szereplőre vonatkozó és a minap kiterjesztett árstop intézkedéseken túl két olyan törvényt említett, ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:
- az egyik ilyen az a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket, (amellyel párhuzamosan a kiskereskedelmi különadó mértéke 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett),
- a másik ilyen pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7 százalékról 4,1 százalékra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát (a 30-100 milliárd forint közötti árbevételű szereplők számára a 0,4 százalékos adókulcs 1 százalékra emelkedett, míg az ez alatti kategóriában változatlan maradt az adókulcs).
A lap beidézi Lázár János akkori kormánybiztos portfoliónak adott tavaly novemberi interjúját, amelyben nyíltan a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását vázolta, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter idén májusi kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az építőiparban.
A Politico felvázolta azt is, hogy amennyiben az Európai Bizottság beavatkozna Magyarországon az érintett külföldiek mellett, akkor az úgy is felfogható lenne, hogy az uniós bürokrácia a nagy kiskereskedelmi szereplők mellé állna egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési nehézségekkel küzdenek és a magyar kormány az ország számos egyéb bajáért is rendre Brüsszelt okolja.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!