Hosszú hónapok várnak rá.
A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Schadl György és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. december 15-én meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amelynek alapján ő és a harmadrendű vádlott az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig letartóztatásban marad – áll a bírósági portálon csak hétfőn közzétett közleményben, hozzátéve, a másodfokú döntés végleges, az ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az ügyben a Fővárosi Törvényvényszék első fokon még november 7-én határozott arról, hogy elutasítja azt az ügyészi indítványt, amely megszüntette volna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, mint elsőrendű vádlottnak, illetve R. R. harmadrendű vádlottnak a letartóztatását.
Az ilyen súlyos bűncselekmények esetében szokatlan vádhatósági indítvány Schadl számára csupán „ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletet, valamint távoltartást” rendelt volna el, nyomkövető eszköz alkalmazásával.
Az akkori végzést az ügyészség mindazonáltal elfogadta, ellene a vádlottak és védőik fellebbeztek, amelyeket az ítélőtábla nem tartott megalapozottnak, és – mint azt a közlemény is kiemelte – „nem látta megállapíthatónak, hogy a tisztességes eljárás követelménye bármilyen módon sérült volna.”
Ugyancsak nem találta alaposnak a táblabíróság azon védői érvelést sem, miszerint „az ügyben eljáró törvényszék elfogult lenne a vádlottakkal szemben”.
Az első- és harmadrendű vádlottak esetében a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is változatlanul fennáll. (…) Alappal feltételezhető, hogy a letartóztatás megszüntetése esetén a vádlottak kivonnák magukat az eljárás alól, a bíróság elől megszöknének, elrejtőznének. (…) Az is alappal feltehető, hogy enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása esetén a vádlottak a tanúbizonyítás sikerességét valamilyen módon meghiúsítani törekednének
– állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla.
Végül Schadl György esetében még azt is aláhúzták: „tényként rögzíthető, hogy az elsőrendű vádlott az esetlegesen vagyonelkobzás alá eső dolgok lefoglalásának meghiúsítására törekedett”. Egyben megerősítették, hogy
fennáll a bűnismétlés veszélye is,
figyelemmel „az elkövetés módjára, tartamára, szervezettségére, konspiratív jellegére, valamint a vádlottak kiterjedt kapcsolatrendszerére”.