Az Orbán-korszaknak vége Lányi András szerint.
Lányi András, író, filozófus, az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója a Válasz Online-nak írt esszéjében azt elemzi, hogyan dőlt be az elmúlt fél évben az orbánizmus négy szilárdnak hitt pillére közül három, amiből arra a következtetésre jutott, hogy az Orbán-korszaknak valójában a klasszikus politika szabályai szerint már vége, amitől még a névadónak persze lehet akár még “négyharmados többsége” is a jövőben.
A filozófus úgy látja,
Orbán Viktor már nem alapozhat az Európai Unió cselekvésképtelenségére.
Lányi András közölte: a jól kieszelt stratégiát – uniós forrásból, uniós befektetőkkel finanszírozni egy keleti típusú parancsuralmi rendszer kiépítését – az ukrán városok romjai alá temette Vlagyimir Putyin különleges katonai akciója.
Hozzátette: mostanra kiderült az is, hogy a magyar gazdaság valójában teljesen védtelen, amin nem segítenek a részben kicsikart uniós támogatások sem. Az emberekkel sokáig szinte bármit el lehet hitetni, és Orbán a “magyar néplélek” ismeretét sokáig kamatoztatta, de akkor, amikor külpolitikájának tarthatatlansága bebizonyosodott és gazdaságpolitikájának kilátástalansága lelepleződött, Orbánnak egyetlen dolgot nem kellett volna elkövetnie:
nem kellett volna itthon új ellenséggel szemben új frontot nyitnia.
“Elszigetelődésünk lenullázza politikai érdekérvényesítő képességünket, ezt a helyzetet csak elmérgesítik Orbán szívós zsarolási kísérletei az európai fórumokon. Neki az unióban már nincs sok veszítenivalója, ez tény, de nekünk azért még lehetne”
— fogalmazott.
Állj meg egy pillanatra!
Minket nem támogat senki, se a dollárbadolal, sem a rubeljobboldal. Függetlenek vagyunk és mindent megírunk.
Támogasd munkánkat azzal, hogy követed facebook oldalunkat!
Köszönjük!
A filozófus kitért az oktatás kérdésére és érintette a tiltakozó tanárok és diákok megmozdulásainak ügyét is. Lányi András szerint az alulfizetett, túlterhelt, megalázott tanárok évek óta tartó tiltakozását Orbán elintézhette volna úgy, mint eddig, hogy nem tesz semmit, ám a kirúgásokkal elérte, hogy diákok és szülők eddig példátlan módon kiálltak tanáraik mellett.
Megjegyezte: ebből még mindig nem lesz fordulat, országos sztrájk, közoktatási reform, de a szokásosnál jóval szélesebb civil kör tapasztalta meg a rendszer arroganciáját, közönyét a nemzet sorsproblémái iránt, alkalmatlanságát azok megoldására.
“A civil tiltakozás döntő változások kiindulópontja lehetne, ha az iskolaügy jelképessé tudna válni, túlmutatna önmagán. Noha az ország jövője az oktatáson múlik,
a társadalomnak nincs semmilyen jövőképe,
és éppen ez a NER negyedik, egyelőre megingathatatlan, pillére”
— tette hozzá a filozófus, aki hangsúlyozta: a nemzet közös vállalkozás.
Lányi András szerint a jövőkép nem egy elképzelt jövőhöz, hanem a jelenhez kapcsolható:
“a tetteinkben tükröződik. Ezen múlik, hogy kiállunk egymásért vagy beállunk a sorba, az a kérdés, hogy politikai közösség vagyunk-e még (…), amely képes felismert érdekei védelmében cselekedni, vagy csak lakosság.
Ettől függ, hogy a NER-nek lesz hamarosan vége… vagy nekünk”.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!