Pontosabban fel kell mérni a beltéri légszennyezés egészségre gyakorolt hatását, illetve azt, hogy milyen anyagok veszélyeztetnek minket – hívja fel a figyelmet a rangos Nature folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Ismert és tudományosan bizonyított, hogy a levegő szennyezése egy sor betegség kialakulását idézi elő: sokan kapnak sztrókot, küzdenek szívbetegségekkel, vagy tüdőrákkal a levegőbe jutó káros anyagok miatt. A kültéri légszennyezéssel kapcsolatos problémákat a döntéshozók már felismerték, és egy sor olyan szabályt hoztak, amelyek csökkentették a károsanyag-kibocsátást.
A tanulmány szerzői szerint ugyanakkor a beltéri légszennyezésről kevesebb szó esik, és a tudomány sem foglalkozik eleget a problémával, annak ellenére, hogy a fejlettebb ipari társadalmakban az emberek idejük nagy részét zárt terekben töltik.
A WHO adatai szerint
CSAK 2020-BAN 3,2 MILLIÓAN HALTAK MEG A BELTÉRI LEVEGŐSZENNYEZÉS MIATT.
Ez alig marad el a kültéri légszennyezés évi 3,5 milliós áldozatától.
Nincs két egyforma ház: miért nehéz mérni a beltéri levegő minőségét?
A szakemberek szerint rengeteg kihívással kell megbirkózni, ha fel akarjuk mérni a beltéri szennyezőanyagok forrásait, hatásait és viselkedését.
A beltéri levegő változatosabb szennyezőanyagokat tartalmaz, mint a kültéri”– írta Ally Lewis, a brit Nemzeti Légkörkutató Központ és a York Egyetem munkatársa.
A szakértő szerint nehéz meghatározni, hogy milyen a jó beltéri levegőminőség – a szennyezőanyagok ugyanis a szén-dioxidtól és a vírusoktól kezdve a penészgombák spóráin át az oldószerek által kibocsátott vegyi anyagokig terjedhetnek. Mérőszámok széles skálájára van tehát szükség ahhoz, hogy a beltéri levegő minőségét pontosan felmérjék.
A kutatóknak az is nagy kihívást jelent, hogy összegyűjtsék a beltéri szennyezettségi szintek modellezéséhez szükséges információkat. Ugyanabban az utcában, hasonló építésű házak esetén óriási, akár ezerszeres különbségek is lehetnek, attól függően, hogy mik bocsájtják ki a szennyező anyagokat, mik fogják fel a káros vegyületeket, milyen a helyiségek szellőzése, mérete, illetve mik az ott lakók szokásai.
BONYOLÍTJA A HELYZETET, HOGY A SZENNYEZŐANYAGOK A BELTÉRBEN MÁSHOGY VISELKEDHETNEK, MINT A SZABADBAN.
Példának okáért a napfény hiánya megváltoztatja a beltéri másodlagos szennyezőanyagok kialakulásához szükséges kémiai reakciókat.
Van megoldás, de nem mindenki engedheti meg magának
A szakértők szerint néhány módszerrel sokat javíthatunk a beltéri levegőn; például érdemes többet szellőztetni, vagy a gáztűzhelyeket elektromosra cserélni, a légszűrők pedig a káros anyagok részecskéinek mennyiségét csökkenthetik. A költségek visszavágásához és a külvilágból származó szennyezőanyagok felhalmozódásának megakadályozásához érdemes az épületek szigetelését is cserélni.
A kutatók ugyanakkor azt is tudomásul veszik, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy korszerű, jól szellőző otthonokban lakjon. Ezért nagy felelősség hárul az otthonokban használt termékek gyártóira, hogy kevésbé szennyező, környezet- és egészségbarát készítményeket fejlesszenek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
