Súlyos kijelentések.
A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulója alkalmából mondott hosszú beszédet David Pressman amerikai nagykövet, aki többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a párbeszéd és az együttműködés mellett áll, de a jelenlegi magyar kormánnyal ez sokszor nem működik, ekkor pedig az USA cselekszik, mert Orbán Viktorék kizárólag ebből értenek. A nagykövet ugyan konkrétumokat nem említett, de nyomatékosan utalt rá, hogy ismét egy olyan pontra jutottak a magyar kormánnyal, amikor
a párbeszéd már nem elég.
Az USA és Magyarország
Az amerikai nagykövet beszédét szemléző 444 azt írta, ez olyan beszédnek tűnik, amelyet érdemes részleteiben is megismerni. A nagykövet elsőként a CEU-ra megemlékezve felidézte:
„alig öt évvel ezelőtt ezek a termek tele voltak a legjobb és legragyogóbb diákokkal, akik Közép-Európa legkiemelkedőbb egyetemén tanultak. Ma ugyanez a munka nem itt, hanem tőlünk 250 kilométerre nyugatra, Bécsben történik folyik.”
Megjegyezte, az, hogy az egyetem Magyarország „keleti nyitásával” párhuzamosan nyugatabbra költözött, szerinte „jelzésértékű”. Ezután egy hosszabb gondolatmeneten keresztül a mutatott rá Magyarország és Amerika kapcsolatára a NATO szövetségi rendszerének tükrében:
„Alig több mint 100 kilométerre innen, a Pápai Légibázison az amerikai fegyveres erők tagjai élnek és dolgoznak együtt magyar partnereikkel. Ezek a bátor, fiatal férfiak és nők, valamint a többi, jelenleg a Camp Croft bázison állomásozó amerikai katona, több ezer kilométert utaztak szülővárosukból, hogy védelmezzék Amerikát és annak érdekeit, bárhová szóljon is a küldetésük.
Ők olyan amerikai városokból és településekről érkeztek a transzatlanti szövetség határvidékére, amelyekről a legtöbb magyar még csak nem is hallott. Olyan helyekről, mint például: Moline, Illinois; Mena, Arkansas; Milburn, Oklahoma; és Shelbyville, Indiana.
Ők mindannyian esküt tettek arra, hogy megvédik a hazájukat – de még ennél is kiemelkedőbb dolgot tesznek. Nemcsak arra vállaltak kötelezettséget, hogy szükség esetén kockára tegyék életüket a hazájukért, az Egyesült Államokért, hanem arra is, hogy ha feladatul kapják, ugyanezt megtegyék NATO-szövetségeseinkért is.
Ezek a bátor férfiak és nők készek feláldozni az életüket az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseiért.
A magyarokért. Magyarországért.
Ezt az elkötelezettséget nem szabad félvállról venni. Ez Amerika fiainak és leányainak valós elkötelezettségét jelenti a magyarok védelmében. Magyarország az egymás védelmére felesküdött demokráciák klubjához tartozik, tehát teljes értékű tagja a világ valaha volt legsikeresebb katonai szövetségének.
Magyarország a legkevésbé sincs egyedül.
De hogyan is fogadják itt Magyarországon ezeket a Moline-ból, Shelbyville-ből, Milburnből és Menából érkezett fiatal amerikai katonákat?
A magyar hadseregben dolgozó partnereik, valamint tágabb értelemben a magyar emberek részéről ez a fogadtatás nagyon is szívélyes volt. Ők azok, akik értik, hogy az ilyen jellegű küldetések a magyar és az amerikai nép közötti szoros kapcsolatokat tükrözik.
Másfelől azonban, megsértve ezzel a védelmi együttműködési megállapodásunkat, a magyar kormány több mint három éve nem engedélyezi, hogy ezek a fiatal katonák rendszámtáblát kapjanak a családi autóikra, ehelyett arra kényszeríti őket, hogy havonta több tízezer forintot fizessenek saját zsebből az ideiglenes regisztrációért. Nem a bürokrácia vagy a túlzottan bonyolult adminisztratív eljárások miatt. Hanem egyszerűen azért, mert a magyar kormány erről politikai döntést hozott.
Igen, jól hallották. Rendszámtáblákról beszélek.”
Amerika aggódik
A nagykövet jelezte, a fenti példa is „jól” szemlélteti a Magyarország és a szövetségesei közötti kapcsolatok jelenlegi, aggasztó állapotát – pedig – tette hozzá – „nem volt ez mindig így, és nem is kell, hogy így maradjon”. David Pressman rámutatott: Amerika és Magyarország barátsága évszázadokra nyúlik vissza, és „amikor a bátor amerikaiak a Brit Birodalomtól való függetlenségükért harcoltak, Kováts Mihály magyar nemes fontos szerepet vállalt az Egyesült Államok lovasságának fejlesztésében és vezetésében, mígnem annak soraiban halt meg az amerikai forradalomban”.
Beszédében kitért a „büszke magyar diaszpórára”, amelynek tagjai az 1930-as évek önkényuralma elől kerestek menedéket, akár az 1956-os forradalom után. Megemlítette Teller Edétől Karikó Katalinig azokat a magyarokat is, akik a szabad világba mentek, és valami egészen nagyot tudtak alkotni.
Magyarország NATO-tagságáról elmondta: hazánk a szabadság felé vezető hosszú úton közel 25 évvel ezelőtt mérföldkőhöz érkezett, amikor a transzatlanti szövetség tagjai közé fogadták, és ezzel egy történelmi igazságtalanságot korrigáltak. Hozzátette: Orbán Viktor megértette ezt 1999-ben, amikor miniszterelnöksége idején csatlakoztunk „a Nyugat szövetségéhez”. Emlékeztetett, a NATO-csatlakozással Orbán szerint
„végre lehorgonyoztuk országunkat a nyugati partokhoz”.
„Hol is tart ma ez a kapcsolat?”
– vetette fel a nagykövet, aki beszédének ezen pontját ismét visszatért a rendszámtáblákra.
„A rendszámtáblák ügye több mint három éve megoldatlan. Időközben a jelenlegi kormány miniszterei biztosítottak bennünket arról, hogy meg fogják találni a megoldást a problémára, később azonban elismerték, hogy ez túlmutat a hatáskörükön, a kérdést ugyanis a legmagasabb szinten várakoztatják”
– mondta.
A magyar kormány nem úgy viselkedik, mint a többi szövetséges
David Pressman azt mondta, Magyarország „másként viselkedik, mint a szövetség bármely más tagja”, és ez a beszéd „arról szól, hogy egy régi barát és szövetséges olyan dolgokat mond és tesz, amelyek aláássák a bizalmat és a barátságot”.
Kijelentette:
az Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kívül
- amikor a magyar Országgyűlés elnöke azt állítja, hogy Putyin ukrajnai háborúját valójában „az Egyesült Államok vezeti”.
- Amikor egy hivatalban lévő miniszter úgy hivatkozik az Egyesült Államokra, mint a halottra, akinek nő a körme.
- Nem érthetjük meg és nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokat szövetségesünk, Magyarország „legfőbb ellenfeleként” azonosítja.
- Vagy azt az állítását, miszerint az Egyesült Államok kormánya meg akarja buktatni a magyar kormányt, szó szerint „le akarja győzni” őt.
Orbán Viktorra is megemlékezett
„Vannak, akik szerint azt kellene figyelnünk, amit Magyarország tesz, nem pedig azt, amit mond. De láthatják: éppen ez a probléma. Én nem egyszerűen arról beszélek, amit a kormány mond, hanem arról, amit tesz, a cselekedeteiről”
– jelentette ki Pressman, utalást téve Orbán elhíresült kijelentésére, miszerint „ne figyeljenek oda arra amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok„.
Majd felsorolta a magyar kormány tetteit:
- A független média szisztematikus elfoglalása, ahol az oligarchák médiumokat vásároltak fel, hogy aztán egy, a kormány által ellenőrzött magánalapítványnak adományozzák azokat,
- miközben az a néhány médium, amely megőrizte a függetlenségét, most vizsgálatokkal, adóellenőrzésekkel és a reklámbevételek elvesztésével néz szembe.
- Azzal, hogy a „függetlenséget” az „ellenzékiséggel” azonosítják, Magyarországon a független média ellenzéki címkét kap.
- A független, nem kormányzati szervezeteket politikai pártok támogatóiként címkézik fel.
- Azokat a független bírákat pedig, akik a kormány számára kedvezőtlen véleményt fogalmaznak meg, vagy találkoznak az amerikai nagykövettel, külföldről finanszírozott és irányított politikusoknak állítják be.
Pontosan tudják, mi folyik Magyarországon
„A kormányzati hatalom minden aspektusának bebiztosítása – a közbeszerzéstől az engedélyezésen át az idegenforgalmi támogatásokig, a koncessziókig, az adó- és ellenőrzési intézkedésekig, a szabályozási politikáig – a pártvezetők, családtagjaik, sógoraik vagy régi barátaik tulajdonában lévő vállalatok számára teremt kedvező feltételeket –
ezek ismét nem szavak, hanem tettek”
– mondta Pressman, akinek szavaiból világosan kiderült: pontosan tisztában van a magyarországi kedvezőtlen politikai tendenciákkal.
Kiemelte: a „szuverenitási törvény” mindenkit fenyeget, aki demokratikus vitában vagy érdekérvényesítésben vesz részt.
„Nem Magyarország szuverenitását, hanem kizárólag egyetlen pártnak a közbeszéd monopolizálására irányuló törekvését védi. És még ha teljes mértékben nem is hajtják végre, a törvény már puszta létezésével is eléri a célját – az emberek hallgatásba rémisztését. Ezek megint nem szavak, hanem tettek”
– hívta fel a figyelmet a nagykövet.
Egyszer elfogy a türelem
„Mostanra bizonyára észrevették, hogy más szövetséges országokban nem szoktunk ilyen beszédeket tartani, mert más szövetséges országokkal párbeszédet folytatunk”
– közölte Pressman, hozzátéve: magyar kormányt viszont „kevéssé érdekli a konstruktív párbeszéd a fenti problémák megoldására. Más szövetséges országokkal együttműködünk, együtt dolgozunk – még akkor is, ha vannak nézeteltéréseink.
Magyarországon ez nem működik – amíg csak nem cselekszünk”.
Mint mondta, az Egyesült Államok magyarországi politikája három elemet foglal magában:
- „folyamatos erőfeszítéseket a magyar fél bevonására a párbeszéd révén;
- elkötelezettséget az iránt, hogy őszintén beszéljünk arról, amit látunk;
- és készséget arra, hogy a kormány által hozott döntésekre reagálva cselekedjünk.”
„Továbbra is keressük a kapcsolatot, továbbra is világosan fogunk beszélni, és továbbra is cselekedni fogunk az érdekeink támogatása érdekében – mindezt ebben a sorrendben”
– mondta David Pressman.
Videó:
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!