Ijesztőnek tartja az egyház hallgatását.
Magyarország az autokráciából erőteljes léptekkel halad a totalitárius állam felé. Az egyház hallgatása a kegyelmi botránnyal kapcsolatban ijesztő, kríziskommunikáció szempontjából Balog Zoltán református püspök pedig a lehető legnagyobb hibákat követte el – többek között ezekről a kérdésekről is beszélt Perintfalvi Rita katolikus teológus a Népszavának adott friss interjújában.
A keresztények ilyenkor megvallják bűneiket
A Novák Katalin és Varga Judit lemondásához is vezető rendkívül megrázó kegyelmi üggyel kapcsolatban a teológus úgy fogalmazott:
„A húsvétot megelőző időszak a bűnbánatról szól: a keresztények ilyenkor megvallják bűneiket.
A feltámadás aztán mindig az újrakezdés lehetőségét hordozza magában. A kegyelmi ügyet szerintem lehet ehhez illeszteni, nem gondolom blaszfémiának, istenkáromlásnak.”
A lap felidézte, Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon ped0fil igazgatója tagja volt a helyi katolikus egyházközség képviselő-testületének. Helyettesét, Kónya Endrét, aki próbálta eltussolni a bűncselekményeket,
református presbiternek választották.
Balog Zoltán szerepéről
Balog Zoltán volt miniszter elnöki tanácsadóként kegyelemre javasolta Kónya Endrét, református püspök. Novák Katalin lemondott államfőt, aki Kónya Endrét kegyelemben részesítette, Balog Zoltán a református egyház „hűséges tagjaként” jellemezte. A kegyelmet jóváhagyó Varga Judit volt igazságügyi miniszter nyilvánosan is beszélt arról, hogy katolikus – sorolták.
Arra a felvetése, hogy látja-e bármilyen jelentőségét annak, hogy a ped0fibotrányban vallásos emberek érintettek, a teológus elmondta: az ügy természetesen minden körülmények között megbotránkoztató és elítélendő lenne. Hozzátette:
a vallásos emberek érintettsége azonban még súlyosabbá teszi a történteket, erkölcsi válságra utal.
„Az pedig, hogy Balog Zoltán révén egy komoly vallási pozíciót betöltő személy is részese lett a botránynak, különösképpen mélyíti a válságot”
– mutatott rá.
Ő lett Orbán Viktor spirituális, lelki vezetője
Jelezték, több református állásfoglalás is született arra vonatkozóan, hogy Balog püspök mondjon le valamennyi pozíciójáról és távozzon a közéletből. Ám – hívták fel a figyelmet – egyelőre ezek csak elszórt kezdeményezések. Arról, hogy mennyire rengette meg a református egyházat a botrány, a teológus azt mondta:
ez az első igazán komoly törésvonal, amely a református egyházban kialakult az elmúlt évtizedekben.
Balog Zoltán 1993-ban kezdett meghatározóvá válni a Fidesz és Orbán Viktor számára. Ő lett Orbán Viktor spirituális, lelki vezetője. A Fidesz elindult jobbközép, kereszténydemokrata irányba, és ennek a váltásnak Balog Zoltán volt az egyik legfontosabb ideológiai háttérembere. Később bekerült a parlamentbe, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után államtitkárrá, majd az emberi erőforrások csúcsminiszterévé nevezték ki – részletezte.
Az egyház és az állam összefonódásáról
„Ebből a fajta politikai szerepből tért vissza a református egyházba. Karrierje egészen mostanáig töretlen volt”
– jegyezte meg.
„Amikor arról beszélünk, hogy az egyházak a fideszes rendszerben egyre jobban összefonódnak a kormányzattal, akkor református berkekben ennek az összefonódásnak ő a kulcsfigurája”
– mondta a teológus, aki egy példát is említett: 2022 végén született meg az a törvény, amely „lehetőséget teremtett” arra, hogy az egyházak újra igényeljenek önkormányzati vagy állami ingatlanokat, amennyiben azokban az épületekben oktatási vagy szakrális tevékenység zajlik majd. Jelezte, ekkor már „elvileg” lezárult a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezése, amelyet újranyitottak, így végül az egyházak olyan ingatlanokra is igényt formálhattak, amelyek az államosítás előtt nem voltak a tulajdonukban. Úgy tűnik, hogy ennek a törvényjavaslatnak a hátterében is Balog Zoltán állt – hívta fel a figyelmet.
Ijesztő a hallgatás
„Valószínűnek tartom egyébként, Orbán Viktor elvárása volt, hogy mondjon le a zsinati elnöki pozíciójáról. A püspöki tisztséget illetően viszont Balog Zoltán nagyon ragaszkodik az egyházi autonómiához, ahhoz, hogy ebbe már nem szólhat bele a politika”
– mondta.
„Ijesztőnek gondolom, különösen a saját egyházam vezetőinek hallgatását.
Hiszen a katolikus egyházon belüli ped0fil bűncselekmények Magyarországon éppen az elmúlt években kerültek terítékre. Ebben szerepet játszott Pető Attila, aki elsőként mondta el nevét és arcát vállalva a történetét, szerepet játszott benne az én könyvem is, amit az egyházon belüli sze*uális bántalmazásokról írtam”
– emelte ki, hozzátéve: a közelmúltban hasonló botrány tört ki a görögkatolikusoknál, a Hajdúdorogi Főegyházmegyében, ahol öt kislány volt az áldozat. Ennek ellenére a katolikus egyház vezetői hallgatnak – tette hozzá.
„Nem is tudom hova tenni,
hogyan nem érzik egy ilyen helyzetben, hogy meg kell szólalniuk a gyermekek érdekében és védelmében.
Miközben Ferenc pápa már régóta arról beszél, hogy ilyen esetekben zéró tolerancia van. Magától értetődőnek kellene lennie, hogy egy katolikus vezető – legfőképpen Veres András, a püspöki kar elnöke, de akár Erdő Péter bíboros – nyilvánosan elítéli azt, ami a bicskei gyermekotthonban történt, és minden más ügyben ugyanezt megteszi, ahol az elkövető katolikus pap volt, vagy valamilyen módon kötődött az egyházhoz”
– jelentette ki.
„Ha Balog Zoltán helyében lennék, akkor elmennék Bicskére, és megkérdezném, hogyan tudom református vezetőként segíteni ezeknek a fiúknak az életét”
– mondta Perintfalvi Rita, aki arról is beszélt, hogy Németországból, az ottani katolikus püspöki kar alapítványának támogatásával megjelenő egyházi laptól felkérték, hogy írjon egy tanulmányt arról, milyen a „keresztény Magyarország” Orbán Viktor kormányzása idején.
„Külön kértek arra, hogy szerepeljen benne a bicskei pedofilügy elemzése. A hír tehát hozzájuk is eljutott. Látni kell, hogy ez a botrány egyenes következménye az állam és az egyház összefonódásának, a Trón és az Oltár szövetségének, ami 2010 óta épül”
– mondta.
Az Orbán-rendszer egyre inkább felszámolja a szabadságot
Arról, hogy 2022 nyarán elkezdett szervezni egy ellenzéki közéleti mozgalmat – a Szabadság körei bázisközösséget –, amely vallásos és nem vallásos emberek részvételével a gyűlöletpolitika ellen lépne fel, azt mondta: leginkább a szabadság és a szolidaritás hiányzik Magyarországon, ez pedig azóta sem változott, sőt, a helyzet tovább romlott.
„Jelenleg egész pontosan 883 tagunk van. Egyfajta túlélő közösséggé szeretnénk válni a rendszeren belül, amíg ez a rendszer nem lebontható. Ne kérdezze, hogy mikor lesz lebontható, úgy érzem, erre nem vagyok kompetens válaszolni.
Már felépült az autokrácia, lépegetünk a totalitárius állam felé,
ami magával fogja hozni, hogy a hatalom egyre jobban megnyirbálja a szabadságot, egyre inkább megtöri a szolidaritást. Mi ennek próbálunk ellenhatni”
– mondta Perintfalvi Rita.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
