Lázár János súlyos bejelentést tett az EU-s pénzekről. Erre számíthat Magyarország.
Magyarországnak „kulcsországgá” kell válnia?
A gazdasági lehetőségeket kihasználva Magyarországnak „kulcsországgá” kell válnia a két világ, kelet és nyugat között – hangoztatta az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Nagyváradon.
Az MTI közlése szerint Lázár János a Festum Varadinum gazdasági konferencián tartott előadásában elmondta: ez azt jelenti, hogy az ország – fogalmazott – egyfajta „belépési ponttá” válik a keletieknek az Európai Unió világába, rajta keresztül vezet fizikai, politikai és társadalmi értelemben is az út nyugat felé,
így a környékbeli és távolabbi országok érdekeltek Magyarország sikerében (?)
– vezette le.
„Az új gazdasági központok építésével olyan gazdasági átalakításba, »újraiparosításba« kezdett az ország, amelynek bevételei képesek lesznek az ország fejlődését saját alapon is támogatni”
– magyarázta Lázár János.
A miniszter az „önrendelkezés” fontosságát hangsúlyozva azt mondta: Magyarország szerinte azért nem kapja meg a neki járó európai uniós forrásokat, mert – mondta – „nemet mond a háborúra, a migrációra és nem hajlandó a genderkérdésben kompromisszumot kötni”.
Úgy vélekedett: a nemzeti önrendelkezés jogát és lehetőségét nem szabad feláldozni az integráció oltárán „pénzért cserébe”, mégis, a társadalmakat jelenleg az integráció vagy szuverenitás, az önrendelkezés vagy az önfeladás dilemmája foglalkoztatja – merengett.
Elmondása szerint az uniós pénzek nem „ajándékforrások”, a szövetséghez történő csatlakozáskor Magyarország és Románia is lemondott a vámok lehetőségéről és a tőke korlátozásáról, tehát – ismételte – „nem ingyen kapjuk a pénzt,
nagyon sokat feladtunk önmagunkból a közös piac megvalósulásáért” (?).
Lázár János beismerte: nem várható megegyezés az EU-val, „talpraesettnek” kell lenni
Lázár János azt is mondta, hogy a következő években „két- vagy többpólusú világban kell élni”, de ebben a világban is törekedni kell szerinte a szabad együttműködésre és a minimális polarizáció megvalósítására.
Orbán Viktor minisztere váratlanul megerősítette: ezekben a kérdésekben rövid távon
nem várható megegyezés az EU és Magyarország között, ami lehetővé tenné a blokkolt uniós források feloldását (!).
A 2020 és 2027 közötti ciklusra 21,8 millárd euró áll rendelkezésre Magyarország számára, ebből eddig 10 milliárd eurót szabadítottak fel számunkra,
a többi blokkolva van „intellektuális világnézeti szempontok ütközése és értékrendi különbségek” miatt
– mesélte el Lázár János, hogy Magyarország elbukta az EU-s pénzeket az Orbán-kormány miatt.
Úgy folytatta: ebben a helyzetben egy nemzetnek szerinte „nyitottnak és talpraesettnek” kell lennie (!), sikerében a nyugatnak és a keletnek is érdekeltnek kell lenni.
A kínai beruházásokról
Jelenleg Magyarországon 6400 milliárd forint kínai befektetés zajlik, így
már nem a nyugatiak a legnagyobb ipari-gazdasági befektetők, hanem a dél-koraiak és a kínaiak vették át az első helyet (!)
– közölte a miniszter.
Hozzátette: Közép-Európában a legnagyobb külföldi befektetés itt realizálódik, ami jelenleg évente 13-15 milliárd dollárt tesz ki, a jövőben pedig 20 milliárd dollár lesz, ami lakosság- és területarányosan „gigantikus mértékűnek számít”, ez jelzi szerinte, hogy
„az ország nyitott a keleti, feltörekvő nemzetek beruházásaira”
– vetítette előre.
„Ez a struktúraváltás következett be a hazai politikában, aminek gazdasági eredményei egyaránt beértek”
– állította Lázár János.
A magyarországi kínai beruházásokat ismertetve azt mondta: zajlik a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése
kínai pénzből 2,2 milliárd dollár értékben (!),
az autóiparban pedig például a BYD hazai megjelenése jelent versenyhelyzetet a nyugat-európai gyártóknak – magyarázta.
Pár dolog mégsem tetszik Lázár Jánosnak
A hazai gazdasági problémákra kitérve Lázár János elmondta:
- gondot jelent a demográfia,
- fontos feladat a védelmi képesség erősítése
- és új védelmi ipar létrehozása,
- valamint kihívást jelent a gazdasági teljesítőképesség növelése (!).
A miniszter azt is mondta: Magyarország nem konkurensként, hanem szövetségesként tekint a Romániával határos régiókra, ezért itt a közlekedési infrastruktúra, az átjárhatóság és a „konnektivitás” fejlesztésére van szükség – fogalmazott.
A fórumon felszólalt Cseke Attila szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke és Bíró Rozália, az RMDSZ képviselője.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
