Az Orbán-kormány megsértette az EU szabályait, ezért eljárás indul Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerdán javasolta, hogy több tagállammal, köztük Magyarországgal szemben is indítsák el a túlköltekezési (túlzottdeficit-)eljárást, mivel
az ország költségvetési hiánya meghaladja az EU által megszabott határokat
Az intézkedés az EU közös gazdasági szabályainak megsértése miatt vált szükségessé, hiszen ezek a szabályozások pontosan előírják, hogy a tagállamok államháztartási hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, államadósságuk pedig nem lépheti túl a GDP 60 százalékát.
Miért indul eljárás az EU-ban Magyarország ellen?
Az eljárás célja, hogy
megakadályozza a 2008-as gazdasági válsághoz hasonló helyzetek kialakulását,
amikor több ország magas költségvetési hiánya és adóssága veszélybe sodorta az egész unió pénzügyi stabilitását. A szabályok szigorítására a válság alatt került sor, és bár a koronavírus-járvány miatt 2020-tól felfüggesztették ezeket, a testület most újra életbe léptetné őket. Az új szabályok előírják, hogy az államadósságot a GDP-hez képest a 90 százalékos szinten tartó országoknak évente 1 százalékkal, a 60-90 százalék közötti adóssággal rendelkező országoknak pedig 0,5 százalékkal kell csökkenteniük azt.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az Eurostat adatai szerint Magyarország államadóssága tavaly 73,5 százalék volt, amely megfelelne a csökkentési követelményeknek, hiszen az adósság több mint 1,5 százalékkal csökkent. Azonban a költségvetési hiány 6,7 százalékra rúgott, amely jóval meghaladja a megengedett 3 százalékot. Ez a kiugróan magas deficit részben
a 2022-es választások előtti költekezésnek és a járvány hatásainak tudható be.
A kormányzat tavaly 3,9 százalékra tervezte a hiányt, azonban a tényleges adat 6,7 százalék lett a 2023-as évre. Idén a 2,9 százalékos cél 4,5 százalékra „módosult”, amit már áprilisban majdnem elért az ország, így az év végére meglehetősen nehéz lesz tartani a tervezett hiányt.
A túlzott deficit miatti eljárás elindítása első körben nem von maga után büntetést. Az EU pénzügyminiszterei pénteken tárgyalják meg a tavaszi gazdasági csomagot, és
az Európai Tanács július 16-án dönthet az eljárások megindításáról.
A tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk, amelyben meg kell határozniuk kiadási céljaikat, befektetéseiket és reformjaikat. Amennyiben ezt sikerül megindokolniuk, akár további három év haladékot is kaphatnak.
Magyarország 2004-től 2013-ig állt túlzottdeficit-eljárás alatt. A jelenlegi helyzetben a kormány tervei szerint a hiány csak 2026-ra csökkenne 3 százalék alá – „véletlenül”
éppen akkor, amikor választások lesznek.
Amennyiben Magyarország letér az előírt pályáról, akár bírságot is kaphat.
Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a gazdasági egyensúlytalanságokat is, így szélsőséges esetben ezek miatt is indulhat eljárás. Jelenleg 12 országot vizsgálnak ebből az aspektusból. Bár Magyarország esetében is találtak egyensúlytalanságokat, azonban úgy ítélték meg, hogy ezek nem minősülnek szélsőségesnek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
