Orbán Viktor békemissziójának következő állomása Tusványos.
Orbán Viktor Tusványos rendezvényén hacacárézik
Az idei tusványosi nyári szabadegyetem mottója „Jobb pályán” lesz. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a szabadegyetem alapítója keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon fontosnak tartják a mostani politikai körülmények között is azt az elvet, hogy
jobb párbeszédet folytatni, mint konfrontációba bocsátkozni.
Tusványos fő ereje, hogy mindig a kooperáció, a párbeszéd és nem a konfrontáció, a monológ volt a sajátja – állította. Véleménye szerint rég volt olyan nagy szükség a gondolkodásra, a politikai kérdések elemzésére, mint most.
Németh Zsolt állításával szemben azonban szöges ellentétben áll, hogy kevés kivétellel eddig Tusványoson tette Orbán Viktor a legnagyobb belpolitikai vitákat kiváltó nyilatkozatokat. Így:
- 2010-ben a kapitalizmus általa vélt válságáról,
- 2011-ben a nyugati világ állítólagos bukásáról,
- 2014-ben itt beszélt az illiberális demokráciáról,
- 2017-ben a szerinte létező Soros-tervről
Tehát nemcsak konfrontatívak a miniszterelnök szabadegyetemen elmondott beszédei, de láthatóan célja is velük Orbánnak, hogy évente új beszédtémát szolgáltasson belföldön és külföldön egyaránt.
Az Ukrajnában zajló háborúról is beszélt
Németh Zsolt az orosz–ukrán háborút politikai korszakhatárnak nevezte, kiemelve: a háború és béke kérdése meghatározza a következő évtizedeket, a politikai, közéleti kérdések mellett a gazdaság jövőjét is. A fideszes politikus
Orbán Viktor állítólagos „békemisszióját” már most sikeresnek (?!) nevezte.
„Egyedülálló az a visszhang, amit a békemisszió kiváltott, és érzékelhető a trendfordulat a békenarratívákban. Egyre erőteljesebb visszhangot kap, hogy nem lehet katonai megoldásban gondolkodni, hanem diplomáciai megoldásra van szükség”
– ábrándozott a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke. Kiemelte:
a „békemisszió” fontos állomása lesz Tusványos,
ahol szombaton mond beszédet a kormányfő.
Sajátos értelmezése ez a „sikernek”
Lássuk, mi is az „egyedülálló visszhang” és siker, ami az orbáni „békemissziókat” övezte:
- Németh Zsolt talán arra gondol, hogy épp 63 EP-képviselő kéri Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztését, mert a politikusok megfogalmazása szerint a kínai és az orosz látogatáson Orbán Viktor „szándékosan hamisan mutatta be felhatalmazásait”.
- Vagy az lenne siker, hogy az EU külügyminiszterei bejelentették: Orbán budapesti rendezvénye helyett inkább saját csúcstalálkozót szerveznek Brüsszelbe augusztusban. A döntés egyértelműen a magyar kormányfő botrányos moszkvai útjára adott válaszként értelmezhető.
- Elképzelhető, hogy azt véli sikernek, hogy az Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon. Eric Mamer azt írta, hogy a bizottság az uniós biztosok helyett csak más tisztségviselőket küld a találkozókra. A témát politikai szinten felügyelő biztosokat azonban nem.
- Persze, akár azt is „siker”-ként lehet értékelni, hogy a nemzetközi sajtóban már így említik az uniós soros magyar elnökséget: „szélhámos elnökség”. Végül is a negatív hír is hír.
Szerinte Orbán új frakciója az Európai Parlament „élcsapatává vált”
A sajtótájékoztatón a fideszes bizottsági elnök elmondta: a béke gondolata önmagában nem elég, a megvalósulása azon múlik, van-e megfelelő politikai erő és befolyás. Úgy vélte:
A Patrióták Európáért frakció megalakulása egyfajta fordulatot jelez Európában,
hosszú ideje „benne van a levegőben” a nemzetközi jobboldal megerősödése, és ez nem is lehet vita tárgya az európai parlamenti választások függvényében. Az új frakció feladatának nevezte a közösségi, nemzeti és egyéni alapjogok védelmét. Úgy vélte: a tömörülés az Európai Parlament harmadik erejévé, „élcsapattá vált„, amelynek alelnöke Gál Kinga lett. Orbánék ezt a sikert (?) úgy érték el, hogy összegründolták az Európai Unió legbalhésabb nemzeti politikusait.
A magyar uniós elnökséggel kapcsolatos kemény kritikákkal kapcsolatban kiemelte: elmondják majd, hogy a tűzszünetre vonatkozó javaslatuk nem szolgál orosz érdeket. Olaf Scholz német kancellár kijelentését véleményezve elmondta, azzal nem az ukrán kapitulációt célozzák, hanem az esélyt arra, hogy Ukrajna szuverén, demokratikus országgá válhasson. Úgy látják, ennek esélyei a háború elhúzódásával napról napra romlanak.
Szólt a határon túliakról is Tusványos kapcsán Orbán Viktor embere
A jövő tervezését illetően hangsúlyos helyen említette a határon túli magyar közösségeket. Ahogy Európában, úgy itt, a térségben is szeretnék, ha az életminőség javulna, aminek nagyon fontos része
a kisebbségi jogok biztosítása.
A magyar elnökségi prioritások között kiemelte a kulturális sokszínűség és örökség védelmét célzó pontot.
Emlékeztetett: Romániában parlamenti és elnökválasztást tartanak idén. Elkötelezettek az erős magyar képviselet megőrzése mellett – hangoztatta, és célként jelölte meg, hogy meg tudják védeni az etnikai alapon szerveződő politikát a külhoni magyarság számára. Ezt a típusú politizálást jelentős támadások érik, de nem hajlandóak kompromisszumot kötni – dicsekedett a szélsőjobboldali Fidesz politikusa, Németh Zsolt.
A Tusványos néven emlegetett erdélyi, bálványosi rendezvényt idén július 23-a és 28-a között rendezik. A miniszterelnök – az eddigi évek tapasztalatait ismerve – újra elszabadítja a belpolitikai poklot.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
