Az állami tulajdonú Nemzeti Sportügynökség 2022 őszén szerezte meg a Nemzeti Sport (Orbán Viktor kedvenc lapjának – szerk.) kiadói jogait, meg nem erősített sajtóértesülések szerint 3 milliárd forintnyi közpénz felhasználásával – kezdi cikkét a Média1.
Mint a lap írja: az Átlátszó oknyomozó portál már akkor kérvényezte a vételár és az adásvételi szerződés nyilvánosságra hozatalát, ám az állami szervek üzleti titokra hivatkozva ezt megtagadták. Ennek következtében az Átlátszó bírósághoz fordult.
Az Átlátszó honlapján közölte, hogy június végén megtartották az elsőfokú tárgyalást az ügyben, ahol a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy az Alaptörvény értelmében minden, közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosság előtt.
Mivel a Nemzeti Sport kiadóját közpénzből vásárolta meg az állam, az ügylettel kapcsolatos adatok közérdekűek és nyilvánosak.
A tárgyaláson a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) bemutatta az adásvételi szerződést, amely 33 oldalas és 23 fejezetből áll.
Az MNV azonban továbbra is szerette volna a 23 fejezetből 18-at teljesen titokban tartani (egyet részlegesen), arra hivatkozva, hogy azok üzleti titkokat tartalmaznak.
A bíróság ezt nem fogadta el, mivel az MNV általánosságban érvelt, konkrét indoklás nélkül.
A bíróság ítélete szerint az MNV nem fejtette ki konkrétan, hogy az egyes szerződéses pontok miért minősülnek üzleti titoknak, és hogy azok nyilvánosságra kerülése milyen aránytalan sérelmet okozna.
Ennek alapján a Fővárosi Törvényszék kötelezte az MNV-t, hogy adja ki a Nemzeti Sport állami megvásárlásáról szóló, 2022. szeptember 29-i szerződést, valamint annak két mellékletét is, kizárólag a személyes adatok és aláírások kitakarásával.
Az Átlátszó jelenleg a dokumentumokat várja.
Az Átlátszó nemrégiben más ügyekben is pert nyert. Néhány nappal ezelőtt a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében arra kötelezte az MTVA-t, hogy adja ki az Átlátszó újságírójának az elmúlt öt évben kínai szervezetekkel kötött szerződéseket. Emellett az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben is elsőfokon pert nyert.
Ezek az ítéletek újabb példák arra, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek elszámoltathatónak kell lenniük a nyilvánosság előtt, és a közérdekű adatok titkosítása nem lehet általános gyakorlat.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
