Óriásira duzzadt a költségvetési hiány. Orbánék mindent fillért bevasalnak a magyarokon.
A fő hajtóerők kedvezőtlenek
Az OTP Bank harmadik negyedéves befektetési stratégiájában foglaltak szerint a pozitív évkezdet után 2024-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság „növekedése”, ugyanakkor – jelezték – a beruházások továbbra is alacsony szinten vannak,
mivel a fő hajtóerők –
- a növekedési kilátások bizonytalansága,
- a gyenge kapacitáskihasználtság,
- a magas finanszírozási költségek,
- valamint az uniós források körüli bizonytalanságok –
kedvezőtlenek.
Az akkumulátorgyártással is mellényúlt az Orbán-kormány
Azt is megjegyezték, hogy a lassuló elektromosautó-eladások következtében az export továbbra is gyengélkedhet, ez pedig nem jó hír Magyarországnak, hiszen az Orbán-kormány mindent az akkumulátorgyártásra tett fel. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban írtunk arról, hogy súlyos egészségügyi kockázatokra figyelmeztettek az üzemekkel kapcsolatban, de arról is beszámoltunk, hogy egyértelműen téves a magyar kormány akkumulátorgyártásra alapozott gazdaságpolitikája is.
Kapcsolódó: Kudarcot vallott az Orbán-kormány: Vészhelyzetet hirdetett az egyik magyarországi akkumulátorgyártó
Lefújták a beruházásokat, jönnek a megszorítások
A tavalyi évben a GDP (nemzeti össztermék) 7 százalékát közelítette a költségvetés hiánya, amely egészen tetemes eltérés a tervezett hiánycélhoz képest. Idén a rezsitámogatások csökkenése mellett
a GDP 0,7 százalékának megfelelő beruházási volumen elhalasztásáról döntött a kormány,
így változatlan feltételek mellett a hiány a GDP 5 százaléka körül alakulhatott volna. Az OTP harmadik negyedéves befektetési stratégiájának lezárása óta
a kormányzat további „hiánycsökkentő intézkedések„-et jelentett be,
amelyek a tranzakciós illeték növelésén, valamint a különadó-szabályok módosításán alapulnak, és amelyek nagyban növelték az idei hiánycél elérésének valószínűségét.
„Benne van a kalapban a további kiigazítás”
A piacésprofit.hu beszámolója szerint az igazi kihívás a 2025-ös év lehet. Mint írták, egyrészt változatlan gazdaságpolitika mellett a várható deficit érdemben, a GDP több mint 1 százalékával haladná meg a 3,7 százalékos, GDP-arányos hiánycélt. Hozzátették, hogy 2026-ban parlamenti választások lesznek Magyarországon, a tapasztalat pedig az, hogy a korábbi választások előtti évben érdemben nőttek a kormányzati kiadások.
„Kockázatosnak tűnik olyan költségvetéssel 2025 második feléhez érkezni, amelynek a várható hiánya már a költekezés előtt a GDP 5 százalékára rúg, mivel így
benne van a kalapban a további kiigazítás”
– hívta fel a figyelmet Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője.
Tovább nőhet az infláció Magyarországon
Az infláció az elmúlt évben valamelyest ugyan csökkenést mutatott, azonban mostanra
kifulladni látszanak a dezinfláció fő hajtóerői.
A magyarországi kedvezőtlen folyamatokat pedig csak fokozta
- a forint rendkívüli gyengülése,
- a költségvetés lazulása
- és az erős visszatekintő árazás a szolgáltató szektorban.
- Emellett a kétszámjegyű bérnövekedés keresleti és költség oldalról is nyomást gyakorol az árakra – írták.
Még ennél is tovább gyengülhet a forint
Közölték: a forint a második negyedévben
gyenge szinten ragadt a 370 körüli valós értékéhez képest.
Az említett kockázati tényezők pedig további fokozatos leértékelődésre utalnak, míg az esetleges forinterősödés csak mérsékelt lehet. Az OTP Bank szakértői hangsúlyozták: érdemes diverzifikálni a devizák között, különösen azért, mert előre tekintve fokozatosan mérséklődhet az eszközök tartásából származó hozam. A kötvényhozamokban rövid távon elképzelhető lefelé korrekció a nemzetközi környezettel összhangban, ugyanakkor nem várhatók 6 százalék alatti hosszú hozamok. A forint körüli kockázatok viszont középtávon az állampapírpiacra is negatív hatással lehetnek – részletezték.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
