A vállalatok nincsenek felkészülve kellőképpen a kibertámadásokra.
Minden ötödik magyar vállalatot ért kibertámadás
Az adathalászat volt a magyar vállalatok elleni zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása 2023-ban; tavaly
minden ötödik magyar vállalatot megtámadtak zsarolóprogrammal (!)
– közölte a Sophos biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég vasárnap az MTI-vel.
Felmérésükre hivatkozva azt írták: a vállalatok nem készültek fel kellőképpen a kibertámadásokra. Mindössze 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról és 51 százalékuk alkalmaz kiberbiztonsági szakembert. Úgy fogalmaztak, a magyar vállalatoknál a támadás utáni speciális helyreállítási tervek készítése a népszerűbb, a cégek 79 százaléka teszi ezt.
Kapcsolódó: Burul a bili: Hatalmas pácba került Szijjártó Péter, miután összevissza hazudozott az orosz hekkertámadásról
A megkérdezett vállalatok fele alkalmaz saját biztonsági szakembert
Kiemelték: az elmúlt évben
a magyar vállalatok ötödét megtámadták zsarolóprogrammal.
Ezek felénél a kiberbűnözők adatokat titkosítottak, minden tizediknél pedig sikerült ugyan hozzáférniük a digitális eszközökhöz, de azokat titkosítani nem tudták. A jelentés szerint a megtámadott vállalatok 39 százalékának sikerült megállítani a támadást, mielőtt a bűnözők titkosították volna az adatokat.
Azt írták, 2023-ban a zsarolóvírus által érintett vállalatok 32 százalékánál a kiberbűnözők adathalász üzeneteken keresztül jutottak be az informatikai rendszerekbe.
A megkérdezett vállalatok fele alkalmaz saját biztonsági szakembert vagy üzemeltet olyan biztonsági műveleti központot, amely képes a támadások megállítására. A vállalatok 18 százaléka külső kiberbiztonsági cégekkel dolgozik – tudatták.
A felmérés szerint a vállalatok 46 százaléka biztonsági mentéseket használ a kibertámadások és a zsarolóprogramok hatásainak kivédésére. Felhőalapú biztonsági mentésekkel dolgozik 31 százalékuk, fizikai formában tárolja az adatokat 22 százalékuk. A vállalatok közel egyharmada rendelkezik zsarolóvírus elleni védelemmel, például speciális védelmi szoftverekkel, tűzfalakkal vagy tartalomszűrőkkel.
A kibertámadások elleni védekezésre szolgáló speciális eszközök használata mellett a vállalatok helyreállítási terveket is készítenek. A megkérdezettek csaknem fele rendelkezik teljes körű és részletes dokumentummal, 32 százalékuknak pedig van ilyen terve, de az nem rendelkezik az összes lehetséges támadási forgatókönyvről.
Kapcsolódó: Mi lesz ebből? Megszólalt az orosz hekkertámadás után Szijjártó egyik legkeményebb vitapartnere (+videó)
Az Orbán-kormány kockáztatja Magyarország biztonságát
Mint ismert, egy orosz titkosszolgálatok által szervezett összehangolt támadás keretében több tízezer bizalmas irat, információ, személyes adat került orosz hekkerek, és feltehetően az orosz állam kezébe. Az orosz hekkertámadás a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot érte. Emlékezetes, Szijjártó tárcája a hír első megjelenése után
„kampányhazugság”-nak nevezte azt, mindent tagadtak.
Ugyanakkor a belső dokumentumok azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról (!). Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere tehát hazudott. Ekkora hazugságra pedig nem volt példa a rendszerváltás óta pozíciót betöltő magyar politikusok esetében. Nemcsak hazudott, hanem közvetlen beosztottjait, munkatársait sem volt képes megvédeni. Mindez pedig súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.
Sajnos az sem lehet véletlen, hogy a soha nem látott mértékű hekkertámadás után pár hónappal a legnagyobb természetességgel és örömmel vette át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől a Barátság Érdemrendet, amely a legmagasabb kitüntetés, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországban.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által készített jelentés egyértelműen bizonyította: rendkívüli orosz támadás történt Magyarország ellen,
a hekkertámadás hazánk szuverenitását veszélyezteti.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
