Vadai Ágnes elővette Polték bűnlajstromát.
Hihetetlen választ kapott Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő legfőbb ügyészhez benyújtott írásbeli kérdésére. A magas szintű korrupcióról kérdezett.
A képviselő az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének közzétételét követően fordult Polt Péterhez.
Több éve súlyos a probléma
A képviselő felhívta a legfőbb ügyész figyelmét, hogy az Európai Bizottság a 2020 óta évente kiadott jogállamisági jelentéseiben
visszatérően foglalkozott a magyarországi korrupciós helyzettel.
Ennek keretében persze azt is vizsgálta, hogy ezekben az ügyekben mennyire eredményes a hatóságok munkája.
Magyarországgal kapcsolatban évek óta tartó problémákra hívták fel a figyelmet. Emellett rendszeres lett az a megállapítás is, hogy magas szintű összefonódások és a korrupció felderítésére irányuló független ellenőrzési mechanizmusok hiánya jellemzi a magyar működést.
Az idei jelentés nagyon lehangoló
A 2024. évben most kiadott jelentés a magyarországi rendszerszintű, szervezett és konspirált állami, a közpénzeket érintő magas szintű politikai korrupcióval kapcsolatban súlyos megállapításokat tett – hívta fel a figyelmet a képviselő.
A jelentés külön kiemeli, hogy aggodalomra ad okot, hogy „néhány magas szinten elkövetett, korrupcióval kapcsolatos ügy eljutott a vádemelési szakaszba, azonban
a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén” nincsenek érdemi eredmények.
Hiába szóltak, a magyar kormány nem változtat
„Az értékelés összefoglalója rögzíti, hogy Magyarország a tavalyi ajánlások közül egyet sem teljesített maradéktalanul” – folytatta.
Kiemelte:
„Az Európai Bizottság összesen nyolc javaslatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben, többek között azt, hogy hozzanak létre végre egy erős nyomozási, vádemelési és végleges ítélkezési gyakorlatot a magas szintű korrupciós ügyekben.”
Ez azért is fontos, mert az EU-s forrásokat mindaddig visszatartja az unió, amíg a jogállamisági és korrupcióellenes ügyekben nem tesz a kormány érdemi lépéseket.
Vadai kerek-perec kimondta, hogy
„az ügyészség jogállamban elfogadhatatlan, megengedhetetlen és effektíve milliárdos összegű (köz)pénzekben kifejezhető károkozást eredményező alaptalan rátarti és közömbös hozzáállásával, továbbá a vérlázítóan szakszerűtlen, silány szakmai munkájával, és az egyre erősebb közvetlenséggel a Fidesz hatalmi érdekeit nyíltan is kiszolgáló hozzáállással és eljárásokkal közvetlenül is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország továbbra sem kapja meg az uniós pénzügyi támogatásokat.”
Majd rátér Polt Péter személyes felelősségére:
„ötletszerű utasításaival kormányzó és bármilyen konkrét felelősség és szakmai kontroll nélkül irányító legfőbb ügyészként az ön konkrét és személyre szóló megalapozott felelőssége is megállapítható.”
Vadai sarokba szorította Poltot
Olyan fontos kérdéseket tett fel a legfőbb ügyésznek, mint például,
- ha igaz, hogy eredményesen vizsgálja ki a politikai motivációkkal átszőtt nagyösszegű közpénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyeket, akkor hogy lehet, hogy a jogállamisági jelentések mindig az ellenkezőjét tárják fel?
- legfőbb ügyészként milyen konkrét intézkedéseket tesz a jogállamisági jelentésben foglalt hiányosságok kiküszöbölésére, a problémák megoldására?
- a jelentésben foglaltakra figyelemmel kíván-e érdemben változtatni az ügyészség eddigi jogalkalmazási gyakorlatán?
És akkor jöjjön a válasz
A legfőbb ügyész helyettese Ibolya Tibor válaszát rögtön azzal kezdte, hogy szerinte a jogállamisági jelentésben sok valótlanságot tartalmaz, amiket az ügyészség sajtóközleményben pontosított.
Szerinte az ügyészség politikai befolyástól mentesen jár el.
Ezzel kapcsolatban a „Magyar Péter ügyre” hívta fel a figyelmet. Ott ugyanis felmerült, hogy a Schadl–Völner-botrányban az ügyészség politikai befolyás alatt járt el. Ezért szerinte részletes nyomozást folytattak le és utána az eljárást megszüntették.
Leírta, hogy az Európai Bizottság szakértői a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekkel kapcsolatban csak 2022-ben és 2023-ban tettek fel kérdéseket, 2024-ben nem.
Hozzátette:
„a magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg. Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó érielmezése mit takar.
Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta”
– zárta válaszát.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
