Az MNB elárulta, van-e együttműködési megállapodás közte és a Szuverenitásvédelmi Hivatal között.
Beszámoltunk arról, hogy az Átlátszó peres úton megszerezte azokat a dokumentumokat, amelyekből kirajzolódik: a Szuverenitásvédelmi Hivatal folyamatos információgyűjtésre hívott fel állami szerveket. A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról – részletezték.
Kapcsolódó: Eljött a pillanat, amitől sokan tartottak: A kormány bosszúszervezete belekukucskál a magánéletünkbe
Elvileg csak konkrét vizsgálat kapcsán kellene az intézményeknek adatot szolgáltatniuk a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. Több esetben ugyanakkor enélkül is belementek egyes intézmények a folyamatos adatküldésbe. Az Átlátszó 6 szervezethez küldött megkeresést és 4 válaszlevelet szerzett meg. Mint kiderült, többek között a Magyar Nemzeti Bank is azonnal kötélnek állt.
A MNB-nek küldött levélből az derült ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal többek között azt kérte, „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”. Emellett összesítéseket is kérnek a banktól, amik rámutathatnak, ha valakik a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző „tényállást kimerítik”. Továbbá azt kérték, hogy mesterséges intelligenciát is használjon fel a bank a „rejtett összefüggések kimutatására” – fejtette ki a portál.
Megszólalt az MNB arról, hogy van-e megállapodás közte és a Szuverenitásvédelmi Hivatal között
A Matolcsy György vezette jegybank azt RTL Híradó megkeresésére közölte, hogy az MNB és az SZH között jelenleg nincs együttműködési megállapodás. Megjegyezték, hogy az együttműködési megállapodások alkalmazása során a Magyar Nemzeti Bank „köteles betartani a hatályos európai uniós és magyarországi jogszabályi előírásokat”.
A Transparency International Magyarország részéről Ligeti Miklós jogi igazgató úgy fogalmazott, állami adathalászatot próbál kialakítani az SZH. Így megkeresi az egyes állami társhatóságokat, hogy lássák el azokat a feladatokat, amelyekre a törvényi felhatalmazás értelmében magának a hivatalnak nincs lehetősége. A szakértő hozzátette, hogy az MNB például a pénzmosás elleni küzdelem keretei között vizsgálhatja a bankszámlák forgalmát.
„Nem teheti meg sem a NAV, nem a jegybank, sem a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy az állami hatóságok pénzmosás elleni küzdelme körében keletkezett adatokat átszűrje a saját szuverenitásvédelmi ötletei mentén”
– emelte ki Ligeti Miklós.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
