Orbánék bekeményítettek. Új ÁVH, titkos megfigyelések. Mintha kicsit feszültek lennének.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) úgy tűnik legkevésbé sem a magyar nemzeti érdek védelmével és az ország szuverenitásának megóvásával foglalkozik, sokkal inkább a lakosság, a civilek, újságírók, politikusok elleni leszámolási kísérlet eszköze.
A kormány szerint tehát nem az orosz vagy kínai befolyásszerzés okozza a problémát Magyarországon, hanem a koránynak nem tetsző vélemények.
Szerintük tehát semmi gond azzal, hogy 1 milliárd euró – mintegy 400 milliárd forint – összegben vettek fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal. Az összeget április 19-én lehívta a kabinet.
Mint ahogy azzal sem, tágra nyitották a schengeni nemzetbiztonsági kaput Orbán Viktorék, hisz júliustól úgynevezett Nemzeti Kártyával jöhetnek az oroszok és fehéroroszok, átvilágítás nélkül, így a kémeket sem szűrik ki.
Így működik Orbán ÁVH-ja
Beszámoltunk róla, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. január 1-jén kezdte meg működését, a több hónappal később indult honlapja szerint
a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés céljából.
A hivatalt Lánczi Tamás vezeti, aki korábban dolgozott az Orbán-kormány helyettes államtitkáraként, kabinetfőnökként és újságíróként is.
Ha valakinek lett volna kétsége az elején, mára többen megtapasztalhatták, hogy inkább civil szervezetek, politikusok és a média egyes szereplői ellen használják az évi több milliárdnyi közpénzt.
Így „vizsgálatot” indítottak a Transparency International és az Átlátszó nevű oknyomozó portál ellen, valamit elkezdték listázni a kormányzati befolyástól független – ők úgy hívják, hogy háborúpárti – lapokat is. Jelentésükbe több cikkével bekerült Nyugati Fény hírportál is.
Brutális mennyiségű közpénzből működik
Beszámoltunk arról is, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint februárban még „csak” 428,3 millió forintot irányoztak elő a hivatal költségvetésére. Egy hónappal később már 528,3 milliót, áprilisban pedig az összeg felugrott 2,45 milliárd forintra. A legfrissebb, májusi adatok szerint pedig már
több mint 4,1 milliárd forint a hivatal éves költségvetése.
Magánszemélyek után is kutakodhatnak
Az Átlátszó portál nyújtott be adatigénylést az SZH-hoz, végül peres úton megszerezte a dokumentumokat. Ezeket átnézve arra juthatunk: túlterjeszkednek a szervezet törvényi jogosultságán azok az adatkérések, amelyekkel a hivatal több állami intézményhez és köztestülethez fordult. Levéleiben ugyanis a Szuverenitásvédelmi Hivatal
folyamatos információgyűjtésre hívott fel állami szerveket.
A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) az SZH többek között azt kérte, hogy:
„kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”
Az adatokból az is kiderült, hogy összesítéseket is kérnek a banktól, amik rámutathatnak, ha valakik a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző „tényállást kimerítik„. Ezt tudták még fokozni, azt kérték, hogy
mesterséges intelligenciát is használjon fel a bank a „rejtett összefüggések kimutatására„
– közölték.
Közben a titkos megfigyelések száma is nő
2024-ben havonta átlagosan 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett az igazságügyi miniszterhez, Tuzson Bencéhez.
Ezek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését.
Ahogy megírtuk, ebbe beletartozik lakásának, autójának átkutatása, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatása, leveleinek elolvasása, az otthonában történtek rögzítése is.
Az állampolgárok alapos és titkos megfigyelése sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.
Az Igazságügyi Minisztériumnak egy közérdekű adatigénylésére adott válasza szerint az év első hat hónapjában összesen 658 ilyen előterjesztés érkezett Tuzson Bencéhez.
2023-ban összesen 1400, vagyis havi 116 akta futott be.
A megfigyelésekre tízszer több volt a miniszteri engedélyezés mint a bírói
Bírói engedélyezés átlagosan havi 11 darab, míg miniszteri havi 110 darab volt.
Tehát tízszer több volt idén a miniszteri engedélyezést igénylő kérelem.
Ez azért is aggályos, mert az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célú megfigyelés esetében a határok meglehetősen tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése”. Az utóbbi kategóriába pedig sok minden belefér.
A Pegasus-ügy kavarta fel az állóvizet
A 2021-ben kirobbant Pegasus-botrányban később kiderült, hogy a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések egy részét
a jogszerűségét illetően elég sok bírálatot kapott Pegasus-kémprogrammal végezték el.
Ami igazán megdöbbentő, hogy ezek egy részét nem is Varga Judit akkori tárcavezető, hanem a jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár írta alá. Ráadásul ezzel
a miniszter törvényt sértett, hiszen a jogszabályok szerint nem adhatta volna át
a megfigyelések jóváhagyását a miniszterhelyettesének.
Varga Judit gyakorlatilag megerősítette a sajtó megfélemlítésének kísérletét
A kegyelmi botrányba csúnyán belebukott Varga Judit volt igazságügyi miniszter is arról beszélt a parlamentben,
„A határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy nemzetközi NGO-hálózatok által guruló dollárok segítségével, vagy éppen a fősodratú progresszív liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
