Nagy Márton tovább akarja erősíteni a magyar–kínai kapcsolatokat.
Nagy Márton hétfőn a Kínai Export-Import Bank vezérigazgatójával tárgyalt. A tárgyaláson szó esett a V0-s és a budapesti repülőtérre vezető vasútvonalról, a magyar–szerb határátkelő fejlesztéséről, valamint a Szerbiába vezető kőolajvezetékről is.
Ismét kínai hitelt akarnak felvenni Orbánék?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Kínai Export-Import Bank vezérigazgatóját és elnökhelyettesét, Ren Sengjunt. A felek áttekintették a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok legfontosabb területeit és
a bank által finanszírozott Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének helyzetét.
Megírtuk, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal az Orbán-kormány egyik kedvenc kínai beruházása. Bár sajtóhírek szerint a beruházás mintegy ezer év alatt térül majd meg, ugyanakkor Szijjártó Péter korábban ennél optimistább volt, amikor kijelentette: meglátása szerint ehhez elegendő lesz „csupán” 17 év.
Újabb projektektről is beszéltek Nagy Mártonék
A tárgyaláson szó esett a lehetséges jövőbeni közös projektekről is: a közlekedési infrastruktúra területén a V0-s és a budapesti repülőtérre vezető vasútvonalról, a magyar–szerb határátkelő fejlesztéséről, valamint a Szerbiába átmenő kőolajvezeték és
az elektromosautó-töltő hálózat fejlesztésének lehetőségeiről.
A vasútfejlesztés különösen fontos szerepet játszik a nettó zéró kibocsátási célok elérésében.
Hiszen a jövőben már az elektromos autók szállítása során is meg kell felelni a nettó zéró kibocsátás követelményeinek, ami csak vasúti szállítással biztosítható – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Kapcsolódó: Videóval: Rekordot döntött a MÁV, de ezt nem fogják reklámozni Lázárék
Nagy Mártonék Kínai legfontosabb partnerévé akarnak válni
Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy
a kínai áruk logisztikai központja legyen.
Az ország fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett (?), a befektetői környezet pedig versenyképes – írták.
A kínai vállalatok már 6400 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre hazánkban, ezek mintegy 25 ezer új munkahelyet hoznak létre közvetlenül. A minisztérium azt állítja, hogy a tavalyi adatok szerint Kína Magyarország kilencedik, Európán kívül pedig a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek a statisztikai hivatal adatai ellentmondanak: a legnagyobb Európán kívüli gazdasági partnerünk az Egyesült Államok, Kína a tízbe sem fért bele.
Nagy Márton azt elfelejtette megemlíteni, hogy a kínaiak nem csak „logisztikai” központokat akarnak Magyarországra telepíteni. Legutóbb a kínai CATL akkumulátorgyártó cégről derült ki, hogy mégis összeszerelő üzemet létesít az állami tulajdonban lévő INPARK Szigma Kft. telephelyén.
Ezzel pedig Debrecen teljes ivóvízkészletét veszélyeztetik.
Nagy Márton a pénzügyi területen is újabb együttműködést akar
A miniszter szerint az együttműködést
a pénzügyi területen is tovább kell erősíteni.
A legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon. Jó esély mutatkozik arra, hogy ez a kör tovább bővüljön, így hazánk pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet – tette hozzá.
Mindezt azok után, hogy kiderült,
az Orbán-kormány 1 milliárd euró – mintegy 400 milliárd forint – összegben vett fel hitelt
kínai bankoktól idén tavasszal. Az összeget április 19-én lehívta a kabinet.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
