A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusának és európai parlamenti képviselőjének mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ügy középpontjában Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt köztársasági elnök testvérének feljelentése áll, aki nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást Dobrev ellen – írja az Index.
A feljelentés alapja, hogy Dobrev Klára korábban azt állította, Pölöskei Gáborné bűnrészes a bicskei pefodilbotrányban. Állítása szerint Áder János húga, mint a fővárosi Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály vezetője, tudott a botrányról, de nem tett semmit annak megakadályozására.
Pölöskei Gáborné azonban ezt rágalomként értelmezte, és rámutatott, hogy 2011-ben ő maga kezdeményezte a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni büntetőfeljelentést, és javasolta, hogy az ügyet ne a helyi rendőrség vizsgálja.
A bíróság indítványa alapján az Európai Parlament Jogi Bizottsága fogja vizsgálni Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárás során Dobrevnek lehetősége lesz védekezését előterjeszteni, azonban nem vehet részt a bizottság vitájában. A bizottság javaslata alapján az Európai Parlament plenáris ülésén egyszerű többséggel döntenek a mentelmi jog felfüggesztéséről. Amennyiben a Parlament támogatja az indítványt, a büntetőeljárás folytatódhat Magyarországon.
Az ügy különös jelentőséggel bír, mivel hasonló eset történt korábban Gy. Németh Erzsébettel, a DK országgyűlési képviselőjével is. Őt szintén Pölöskei Gáborné jelentette fel rágalmazás miatt, és az Országgyűlés végül felfüggesztette mentelmi jogát. Gy. Németh azt állította, hogy politikai indíttatásból történt a mentelmi jogának megvonása, mivel szerinte leleplezett egy fideszes pefodilsegítőt.
Az ügy újra felszínre hozta a bicskei pefodilbotrányt, amelynek egyik kulcsszereplője, K. Endre, az igazgatóhelyettes, kegyelmet kapott Novák Katalin akkori köztársasági elnöktől. K. Endre korábban megpróbálta elhallgattatni a pefodil igazgató áldozatait, amiért börtönbüntetést kapott, de kegyelmet kapott, ami heves társadalmi vitát váltott ki.
Az elkövetkező időszakban az Európai Parlament döntése határozza meg, hogy folytatódhat-e a Dobrev Klára elleni büntetőeljárás Magyarországon, amely ismét reflektorfénybe helyezte a politikai mentelmi jog kérdését és annak határait.