Orbánnak már semmilyen érdekérvényesítő képessége nincs az EU-ban.
A magyar soros elnökségről
Mint ismert, Orbán Viktor a magyarországi árvízhelyzet miatt nem jelent meg az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a magyar soros elnökség „teljesítményéről” beszélt volna.
Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című szerdai műsorában elmondta, a magyar miniszterelnököt a következő plenáris ülés alkalmával hallgathatják meg az EP-ben az október 3-án kezdődő héten.
„A soros elnökség még el sem kezdődött, amikor már vége lett”
– jelentette ki, hozzátéve: senkit sem izgat az európai politikában, hogy jelenleg Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget, hiszen semennyire sem veszik komolyan az Orbán-kormányt.
„Engem másodlagos szégyenérzet fog el magyarként, amikor látom, hogy mennyire semmibe veszik és mennyire kicsi az érdekérvényesítő képessége a magyar miniszterelnöknek”
– mondta a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
Az árvízről
Dobrev Klára elmondta, hogy az árvíz kérdése kiemelt napirendi pontként szerepelt az EP-ben is. Ami történik most Közép-Európában és Magyarországon, az pár évente meg fog ismétlődni – jelezte a politikus, hozzátéve, az első és legfontosabb feladat, hogy tudjanak segíteni az embereknek, tudják aktiválni az EU által nyújtott lehetőségeket.
Mint mondta, ezt a folyamatot már meg is kezdték, Csehország például már kért segítséget az árvíz elleni védekezésben. Az EU helikopterekkel, homokzsákokkal, szakemberekkel, valamint speciális vízi járművekkel is segíti a védekezést, amely lehetőségeket a polgári védelem minden területén lehet igényelni – ismertette. Ezentúl természetesen pénzügyi segítséget is nyújtanak a bajba jutott országoknak – tette hozzá.
Megerősítik az Európai Unió védelmi mechanizmusát
Dobrev Klára hangsúlyozta: az elkövetkezendő években fel kell készülni a rendkívüli helyzetekre, az árvízre, az aszályra, adott esetben egy járványra. Jelezte, mindez „egyedül nem megy”.
„Ahogy az árvíz esetén is, nem tudjuk a saját házunkat megvédeni, muszáj a szomszédokkal, a barátokkal vagy akár idegenekkel együtt lapátolni a homokot a homokzsákokba”
– mutatott rá, megjegyezve: mindez Európára is igaz.
Mint ismertette, az EP-ben megszavazták, hogy növeljék azon rendelkezésre álló pénzeszközöket, amelyeket a katasztrófák megelőzésére fordítanak. Hozzátette, az árvízi védekezés, a kárenyhítés mindig a legdrágább. A legolcsóbb, ha víztározókat, gátakat építünk, ha megpróbáljuk az országainkat ellenállóvá tenni – hívta fel a figyelmet.
Várhelyi Olivérről
Mint megírtuk, sok találgatást követően kiderült, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állatjóléti és egészségügyi biztosnak nevezné ki Várhelyi Olivért. A döntés azok után született, hogy Orbán Viktorék nem teljesítették az Európai Bizottság ajánlását, amely szerint az uniós biztosi jelölésekre egy női és egy férfi jelölést kérnek a tagállamoktól. Orbánék már akkor felhúzták az orrukat és kijelentették: csak az eddigi magyar EU-biztost, Várhelyi Olivért jelölik a tisztségre, senki mást.
„Az, hogy kinek milyen befolyása van az unió folyamataira, abban is megmutatkozik, hogy milyen portfóliót kap”
– jelezte Dobrev Klára. Úgy látja, a magyar kormány egy olyan portfóliót kapott, ahol az EU-nak nagyon kevés dolga akad. Úgy véli, szándékosan kapott a magyar kormány olyan pozíciókat, amelyekkel nem tudnak nagyobb károkat okozni. Hozzátette, mindeddig ilyen pozíció nem is létezett az EU-ban.
„De ha arra kíváncsi,
én Várhelyi Olivért még erre a pozícióra is totálisan alkalmatlannak tartom”
– mondta, megjegyezve: az utóbbi években semmi mást nem csinált, mint hogy kiszolgálta Vlagyimir Putyin igényeit Orbán utasításain keresztül.
A magyar kormány büntetéséről
Beszámoltunk róla, hogy kedden járt le a határidő a 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) uniós pénzbírság megfizetésére, amelyet az Orbán-kormányra rótt ki az Európai Bizottság. Az összeg befizetésére eddig kaptak haladékot, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) korábban
elmarasztalta Magyarországot, amiért nem hozta összhangba a menekültügyi rendszerét az uniós előírásokkal.
Ennek következtében június 13-án az EUB egy összegben 200 millió eurós büntetést szabott ki, továbbá elrendelte, hogy a jogsértés megszüntetéséig naponta további egymillió eurót, azaz körülbelül négyszázmillió forintot fizessen Magyarország.
„Egy bírósági ítéletet be kell tartani. Tehát olyan nincs, hogy az ember nem tartja be a bírósági ítéleteit!”
– hangsúlyozta Dobrev Klára.
Kiemelte: amiről ez az ítélet szól, hogy
a magyar kormány egész egyszerűen nem veszi ki a részét a közös erőfeszítésből.
Gyakorlatilag Magyarország szabadon engedi az embercsempészeket, Magyarország nem hajlandó arra, hogy a határon eldöntse, kit hajlandó, vagy nem hajlandó beengedni Európába. Felhívta a figyelmet arra, hogy a befagyasztott EU-s pénzeket is el fogja veszíteni Magyarország, ha Orbán kormánya nem hajlandó változtatni az álláspontján.
Elmondta, élénk viták tárgya volt a magyar kormány Nemzeti Kártyája is. Dobrev Klára komoly aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy már nemcsak folyosói pletykák szintjén, hanem már a bizottsági üléseken is felmerül, hogy
a kormány működése veszélyezteti Magyarország schengeni tagságát.
Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztéséről
Mint ismert, a magyar kormány kezdeményezte Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP-ben. Dobrev Klára világossá tette, az erről szóló döntés nem a képviselők dolga, hanem a parlament hatáskörébe tartozik.
Emlékeztetett, sajnos nagyon hamar lekerült a napirendről a ped0filbotrány, amely Varga Judit és Novák Katalin bukását is eredményezte, miután kiderült: elnöki kegyelemben részesítették a ped0fil bűnsegéd Kónya Endrét. Jelezte, hasonló arroganciát lát abban is, hogy Áder János húga feljelentette őt rágalmazásért, miközben egyértelműen látszik, hogy a Fideszben minden mocskos ügyben elfordítják a fejüket.
Dobrev Klára közölte, örül is neki, hogy újra tárgyalják az ügyet, mint mondta szeretné is tisztázni a felmerülő kérdéseket a jogi bizottság előtt.
Videó:
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
