Csaknem másfél milliárd forintos ingatlannal ajándékozta meg a kormány Balog Zoltán egyházkerületét
A kormány január végén jelentős értékű ingatlanátadást hajtott végre, mely során a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába került a Budapest belvárosában található Alkotmány utca 25. szám alatti irodaépület. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) adatai szerint az ingatlan piaci értéke több mint 1,4 milliárd forintra tehető. Az átadással az egyház ingyenesen jutott hozzá az épülethez, melyet a hivatalos tájékoztatás szerint a jövőben hivatali munkáik ellátására használnak majd. Az irodaház eddig bérleti konstrukcióban működött, de most állami tulajdonból egyházi kézbe került.
Miért fontos az átadás?
Az Alkotmány utca 25. szám alatti épület történelmi jelentőséggel is bír, hiszen 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt. Az átadás feltételei között szerepel egy 15 éves elidegenítési tilalom, melynek lejárta után az egyház akár el is adhatja a birtokába került épületet. Az ingatlan az egyházkerület központi hivatali tevékenységeinek ad majd otthont, és egy konferenciaközpontot is kialakítanak benne, ahol maga Balog Zoltán püspöki teendőit is elláthatja.
Az ügy különösen érdekes annak fényében, hogy a magyar társadalom jelentős része számára még mindig tisztázatlan, hogy Balog Zoltán püspök szerepe milyen mértékben játszott közre egy korábbi botrány kapcsán. A közvélemény máig értetlenül áll a pedofil bűntárs kegyelemben részesítése előtt, amely esetben két magas rangú közszereplő, Novák Katalin államfő és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondott pozíciójáról. Balog Zoltán ekkor csak a református egyház országos vezetéséről mondott le, ám püspöki teendőit továbbra is ellátja.
Politikai és társadalmi kérdések
Az ingatlan átadása és Balog Zoltán helyzete több szempontból is jelentős. Az állami vagyon egyházi célra történő átruházása kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az egyházak és az állam viszonya Magyarországon hosszú ideje viták tárgyát képezi. A református egyház szerepe és Balog Zoltán közéleti tevékenysége egyaránt fókuszba került az utóbbi időben, különösen azok után, hogy politikai pozícióit ugyan feladta, de egyházi szerepében továbbra is aktív maradt.
Az ingatlanügy kapcsán fontos kérdés marad, hogy milyen szerepet játszott az állam részéről az adományozás mögött álló döntéshozatali folyamat, és milyen hosszú távú hatásokkal járhat a hasonló ingatlanátadások gyakorlata. A társadalom figyelme mindenesetre fokozottan figyeli a hasonló jelenségeket, hiszen az ilyen típusú döntések az átláthatóság, a közvagyon kezelése és a politikai felelősség kérdéseit egyaránt felvetik.