Itt van Orbánék „aranyvízum-programja”.
Akár tíz évre is szerezhetnek tartózkodási engedélyt
Az utolsó „finomításokon” megy át
a magyar „aranyvízum-program”, amellyel a befektetők tíz évre szerezhetnek tartózkodási engedélyt,
valamint vízummentesen utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba.
2024 július 1-jén hivatalosan is elindult az úgynevezett aranyvízum-program Magyarországon, amely lehetőséget biztosít az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli befektetők számára, hogy tízéves tartózkodási engedélyt szerezzenek az országban.
Ehhez
- ingatlanvásárlásra,
- ingatlanalapba történő befektetésre
- vagy egy felsőoktatási intézmény számára nyújtott pénzbeli adományra van csupán szükség.
Az Orbán-kormány leginkább a kínaiakat és az indiaiakat csábítaná Magyarországra
Az így megszerzett tartózkodási engedéllyel a befektetők vízummentesen utazhatnak az EU tagállamaiba, és más országokba is könnyebben kaphatnak vízumot. Kiderült, a családtagok közösen is igényelhetik az engedélyt, amely a tízéves időszak lejárta után meghosszabbítható.
Ugyan a program már elérhető, az érdeklődés egyelőre nem túl nagy, amelyet több részletszabály is indokolhat. Például még nem jelölték ki azokat az alapokat, amelyek befektetéseket fogadhatnak, és az ingatlanbefektetés lehetősége is csak 2025. január 1-jétől lép életbe.
Várhatóan azonban jövőre már erőteljes érdeklődés várható,
különösen kínai és indiai befektetők részéről.
„Az Európai Unió tizenhat országában van jelenleg hatályban valamilyen, harmadik országbeli befektetőket megcélzó kedvezményrendszer”
– mondta az Indexnek Nagy Dóra, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza, aki szerint az összehasonlítás bonyolultságát az adja, hogy az egyes országok által elérni kívánt célok és feltételrendszerek egymástól rendkívül eltérőek.
A kedvezményrendszerek három kategóriába sorolhatók:
- Bizonyos országok – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – a passzív befektetést tekintik az egyetlen feltételnek a kedvezmények biztosításához, mint például tartózkodási engedély vagy esetenként állampolgárság megszerzése. Ilyen országok közé tartozik például Portugália, Görögország és Málta.
- A másik végletet azok az országok képviselik, amelyek befektetői programjaikat kifejezetten a gazdaságélénkítés és a vagyonfejlesztés céljával alakítják ki. Ezekben az esetekben gyakran nincsenek előre meghatározott feltételek a tartózkodási engedély megszerzéséhez; a kedvezmények megadása az adott ország mérlegelési jogkörén múlik. Ebbe a kategóriába tartozik például Franciaország, Németország és Ausztria.
- A két szélsőség között találhatók olyan rendszerek is, amelyek nem elégszenek meg pusztán a passzív befektetéssel, de objektív feltételrendszert és további kritériumokat határoznak meg a hosszú távú tartózkodási engedély elnyeréséhez – ismertette az ügyvéd.
„Kedvező feltételeket biztosít” a magyar szabályozás
A Golden Visa-rendszerek versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy milyen típusú és nagyságrendű befektetéssel lehet tartózkodási engedélyhez vagy állampolgársághoz jutni. A legkedvezőbb feltételeket Litvánia kínálja, ahol az Európai Unión kívüli állampolgárok már 14 ezer euró (kb. 5,5 millió forint) befektetéssel tartózkodási engedélyt szerezhetnek. Ugyanakkor itt számos további feltételnek is meg kell felelni.
A befektetési lehetőségek sokszínűek: több ország, például Csehország, a balti államok, Olaszország és Luxemburg, elsősorban társasági befektetéseket támogat – legyen az tőzsdei cégekben, magánvállalkozásokban vagy start-upokban. Ezenkívül gyakori lehetőség
- a befektetési alapok,
- államkötvények
- és pénzpiaci eszközök választása is.
Más országok, mint Magyarország, Málta, Ciprus, Görögország és Spanyolország, az ingatlanbefektetéseket részesítik „előnyben”, de néhány országban, például Olaszországban, a közcélú adományozás is lehetőséget nyújt a befektetőknek.
Az aranyvízum-programok népszerű célpontjai az utóbbi időben szigorították a feltételeket:
Portugáliában 2023-ban megszűnt az ingatlanba történő közvetlen befektetés lehetősége, Görögországban pedig emelték az összeghatárokat, és ma már csak ritkán elegendő a 250 ezer eurós (mintegy 98 millió forint) befektetés. Ezzel szemben
a magyar rendszer továbbra is kedvező:
ingatlanalapokba 250 ezer euró,
míg közvetlen ingatlanba 500 ezer euró (mintegy 198 millió forint) befektetés szükséges.
A Golden Visa-programok többsége tartózkodási engedélyt kínál, ahogy Magyarországon is. Ez nemcsak az adott országon belüli, hanem az uniós tagállamok közötti
- szabad mozgást,
- letelepedést
- és gyakran munkavállalást is lehetővé teszi.
„A magyar rendszer 21 napos határideje rendkívül csábítónak tűnik. A kérdés igazából az, hogy ez a kifejezetten rövid eljárási idő mennyire lesz tartható a gyakorlatban”
– vetette fel Nagy Dóra.