Magyarország 2024 végére teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat – jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, írja az MTI.
Kovács „A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán” címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.
Kiemelte, hogy az előrejelzések szerint a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.
Az elnök megemlítette, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Mesterszakos diplomamunkájaként gondolta át, milyen lehetne a magyar euró a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének hallgatója, Bernát Barbara.
Ebből született meg az itt látható a lenyűgöző eurósorozat-terv. A bankjegyek egyik oldalán Európában őshonos állatok, másikon pedig az állatokhoz köthető növények láthatóak. Ezzel a végzős egyetemista szakított a kommersz híres épületes-híres emberes pénznyomási szokásokkal. Vagyis, ha amikor bevezetik a magyar eurót, mindenképp érdemes lesz kikérni az akkorra remélhetőleg már komoly sikereket elért művésznő tanácsát designügyben.
Van itt minden: fürge gyík, kerti pele, dolmányos varjú, vörös róka és európai őz. És persze az állatokat sosem jó, ha kiszakítjuk természetes környezetükből – így került az általuk kedvelt növényvilág a bankjegyek másik oldalára. Fű, madárberkenye, platán, erdei pajzsika és kocsányos tölgy, hogy a kedvenceink ne érezzék magukat természetellenesen.
10 eurós: Kerti pele (Eliomys quercinus) és Madárberkenye (Sorbus aucuparia)
100 eurós: Európai őz (Capreolus capreolus) és kocsányos tölgy (Quercus robur)
A sorozat a magyar oldalakon túl kikerült a Behance-re is, innen pedig jobb esetben egyenes út vezet a világhírig.
„Csak a szükségszerű vizuális elemeit szerettem volna megtartani a bankjegyeknek” – írta a művész. „Kihagytam az alkotás szempontjából lényegtelen biztonsági részleteket, hogy tiszta képet kaphassak. Az állatokat és növényeket hangsúlyoztam ki, a tipográfia és a védjegyek másodlagosak a pénzeimen.”
Ha pedig a teljes koncepció nem lenne elég újító, kapcsoljuk le a lámpát! A sötétben, UV-fényben ugyanis a pénzes állatok csontváza látszik.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
