Az Orbán-kormány lépése bajba taszíthatja nyugdíjasok millióit.
A magyar kormány megszegte az Európai Bizottságnak tett ígéretét
Ugyan a magyar kormány maga vállalta, hogy a helyreállítási pénzek fejében végrehajtja az Európai Bizottság előtt a nyugdíjrendszer reformját – amelyhez még szakértőket is felkértek – a kormányzat most egyértelműen jelezte a Népszavának, hogy
nem lesz semmilyen változás.
A lapnak nyilatkozó közgazdász úgy véli, a döntés hátterében a 2026-os választások állhatnak. Mint rámutatott, európai összehasonlításban példátlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni.
Katasztrófa elé néznek a nyugdíjasok az Orbán-kormány felelőtlensége miatt?
- „Tovább erősödik az idősek jelentős részének elszegényedése,
- a bérek és az ellátások között mélyül a szakadék,
- a létminimum alatt élő nyugdíjasok sem számíthatnak életszínvonaluk javulására,
- és tovább romlik az egészségügy helyzete.
Ez a következménye annak, hogy a kormány gyáva, és nem meri vállalni a nyugdíjreformot”
– foglalta össze a lapnak Simonovits András közgazdaságtudós, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa.
Simonovits: Az Orbán-kormány nemcsak gyáva, hanem kétszínű is, a nyugdíjasok húzhatják a rövidebbet
Mint fogalmazott: nemcsak gyáva, hanem kétszínű is a magyar kormány, mert magas rangú hivatalnokai ugyan minden, nyugdíjjal összefüggő adatot átadtak az OECD szakértői csoportjának, majd kibújtak a jelentés mérlegelése alól.
Jelezték, azért vették fel a szakemberrel a kapcsolatot, mert a napokban elkészült az a független szakértői jelentés, amely a magyar kormány vállalásaihoz kapcsolódik. Az uniós tagállamoknak, amelyek igényt tartanak a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alap forrásaira, különböző reformokat kell végrehajtaniuk.
A magyar kormány is élt ezzel a lehetőséggel: elkészítette és 2022 májusában benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, amelyet az Európai Bizottság el is fogadott. Ennek értelmében a tervben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell a támogatásért cserébe. A kilenc reformpont egyike a „Demográfia és köznevelés” című fejezet, amely többek között a nyugdíjreformmal foglalkozik, különös tekintettel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és megfelelőségének javítására.
Meg sem kezdődött a jogalkotás folyamata
A benyújtott terv szerint Orbán Viktor kormánya „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. A kormányzat vállalása szerint három szakaszban készítik ezt elő, hogy később a nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025. március 31-én hatályba léphessen. Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet – ahhoz, hogy ez meg is valósuljon,
a jogalkotási folyamatnak meg kellett volna kezdődnie.
Az első lépésben egy független nemzetközi szakértői csoportnak 2023 végéig kellett jelentést készítenie a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, amit az OECD – a világ 38 országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – el is készített. A következő szakaszban, a kormány munkacsoportjának jóváhagyásával,
2024 júniusáig kellett volna megvitatni
a szakpolitikai javaslatokat gazdasági és szociális partnerek bevonásával. A hazai szakértők felkészültek a problémák feltárására és megoldási javaslatok kidolgozására, ám ezek végül nem kerültek napirendre – részletezték.
Reagáltak Varga Mihályék
A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a lap megkeresésére azt közölte:
az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben,
a nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a magyar kormány „nem ért egyet”, azokat „nem támogatja”.
„Ez kegyetlen”
– mondta a magyar kormány „álláspontjával” kapcsolatban Simonovits András.
A Nők 40 programmal is gondok vannak
Azt írták, az OECD is visszavezetné az előrehozott csökkentett nyugdíjat. Ahhoz, hogy ez a kedvezmény hosszú távon ne jelentsen extra terhet, a nyugdíjat az előrehozás mértékével arányosan, például évente 6 százalékkal csökkenteni kellene.
Simonovits András elmondta, a Nők40 programmal sem ért egyet, ahogy az OECD is kifogásokat emelt ezzel kapcsolatban. A szakértő úgy látja, annak 2011-es bevezetése nemcsak pazarló, de méltánytalan is volt, azonban azóta bőven lehetett volna rajta korrigálni. Mint mondta, ezt az is indokolta volna, hogy akkor az irányadó nyugdíjkorhatár 62 év volt, jelenleg azonban 65 év.
A szakértők a 13. havi nyugdíjat is szigorítanák: egy felső határ, például az átlagnyugdíj kiszabását javasolják. Az OECD szerint a nyugdíjminimum szintje 2008 óta változatlan, ennek eredményeként
ez a második legalacsonyabb érték az OECD-n belül.
Felhívták a figyelmet arra, hogy több százezer nyugdíjas rendkívül alacsony összegű ellátást kap Magyarországon, ahol az átlagnyugdíj 230 ezer forint, de több mint egymillió idős ember ennél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A medián nyugdíjösszeg alig haladja meg a 200 ezer forintot. Simonovits András szerint az OECD javaslatai rövid távon népszerűségvesztést okozhatnak a kormánynak, de komoly reformok nélkül a nyugdíjrendszer feszültségei tovább fokozódnak, megszorítások válhatnak elkerülhetetlenné,
akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is szóba kerülhet.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
