Egy átlagos munka utáni időszak volt a busz tele emberekkel, amikor egy anya a kislányával felszállt. A kislány alig volt 6-7 éves. Az anya körbenézett, majd észrevette, hogy egy fiatal lány olyan 18-19 körül az egyik ülésen alszik. Nem vesztegette az időt:
– Kelj fel, had üljön le a kislányom! Ő még gyerek, és fáradt – szólt rá határozottan.
A fiatal lány felriadt, pislogott párat, majd kissé álmosan így válaszolt, de nem az anyának, hanem a kislánynak:
– Te dolgozol hajnali háromig, hogy kifizesd az iskolád?
A kislány anyja zavartan nézett, de a lány folytatta:
– Vagy esetleg tanulsz reggel 8-tól délután 4-ig?
– Nem – válaszolta az anya dühösen.
– És hétvégén is dolgozol, hogy fenntarts magad?
– Nem – mondta az anya egyre ingerültebben.
A fiatal lány sóhajtott, visszadőlt a helyére, és azt mondta:
– Akkor szerintem én folytatom az alvást, te pedig elmagyarázod a kislányodnak, miért maradok itt.
A buszban csend lett. Az anya teljesen meglepődött, a sofőr pedig csak annyit mondott a hangosbemondóba:
– Hölgyeim és uraim, úgy tűnik, itt valaki most kapott egy ingyenes életleckét, de a busz nem ingyenes érvényesítsék a jegyeket!
A jelenet mindenkit megdöbbentett, és az utasok még sokáig beszélgettek róla.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
