A kormány béremelési programja miatt iszonyatosan bedurvulhat az infláció.
Orbánék elhatározták, hogy erőltetett bérfelzárkóztatást hajtanak végre a következő években, ami 2028-ra 500 forintos eurót hozhat, ráadásul pont az állami alkalmazottak bére szorul leginkább emelésre – derül ki a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) friss elemzéséből, amelyet az atv.hu ismertetett.
A kormány 2028-ra 1000 eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet tervez, de ennek megvalósíthatósága kétséges, mivel az elmúlt 20 évben a reálbérek csak évi 3,1 százalékkal emelkedtek, illetve ez a közalkalmazotti bérének emelését is jelentené.
Eddig nem jöttek be Orbánék bérpolitikai húzásai
A GKI felhívta a figyelmet, hogy a kormány gazdaságpolitikai víziói és tervei nem hoztak érdemi javulást: 2008 óta Magyarország mindössze 8-10 százalékponttal csökkentette az átlagkereseti hátrányát Lengyelországgal és Csehországgal szemben, míg Szlovákiával egy szintre jutott. A bolgárok és a románok viszont a sarkunkban vannak,
náluk jóval nagyobb arányban nőttek a fizetések.
A kormányprogram 420 forintos euróárfolyammal számol, amely éves szinten 1,5 százalékos romlást jelentene, ha a bérek nominálisan évi 9 százalékkal emelkednének. Ezzel a külföldi összeszerelő üzemek éves bérköltségei 0,5 százalékkal, a külföldi cégé pedig 0,7 százalékkal nőnének, amely 2,5 százaléknyi profitcsökkenést okozna.
Ha ez bekövetkezik, akkor
500 forint fölé emelkedhet az euró ára,
különben túl drágák leszünk a külföldi munkáltatóknak.
A minimálbér folyamatos emelése korlátozta a többi munkavállaló bérnövekedését
Az átlagbérek alakulása a foglalkozási csoportok létszámától is függ: a magasabb keresetűek arányának növekedése gyorsítja az átlagbér emelkedését. 2009 és 2023 között az alapfokú végzettségűek aránya 11,5 százalékról 10 százalékra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűeké 24 százalékról 32 százalékra nőtt, azonban
a szellemi munkát végzők bérnövekedése elmaradt a fizikai munkát végzőkétől.
A fizikai munkások bérének gyorsabb növekedését egyrészt a megnövekedett munkaerő-kereslet, másrészt a minimálbér kényszerű emelése okozta.
A minimálbér jelentős emelése végül munkahelyek megszűnéséhez vezethet, ami
fokozza a kivándorlást és a határon átnyúló munkavállalást,
mivel a munkáltatók gyakran nem tudják biztosítani a versenyképes béreket – mutatott rá a GKI.
A diplomások aránya miatt nő az átlagbér, azonban az Orbán-kormány ezentúl is erőltetné a béremelést, különösen a minimálbérét. Ez végső soron megint durva inflációt fog okozni, ráadásul
nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a magyar kis- és középvállalkozásokat.
Nem is beszélve arról, hogy pont az államnak kellene legjobban a zsebébe nyúlnia, hogy a közalkalmazottak is megkapják, ami jár.