Orbán Viktor béremelési ígérete után leálltak a közszolgálati tárgyalások
A miniszterelnök, Orbán Viktor, nemrégiben a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy célja a nettó egymillió forintos átlagbér elérése Magyarországon. Az ígéret ugyan optimizmussal tölthette el a közszolgálatban dolgozókat, ám a kormány még aznap lemondta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) tárgyalásait, ahol épp a közszférában dolgozók béremeléséről folyt volna az egyeztetés. A fórum célja az lett volna, hogy megoldást találjanak az egyre feszültebb bérhelyzetre, ami hosszú ideje elégedetlenséget szít a köztisztviselők és kormánytisztviselők körében.
Az Orbán-kabinet távolmaradása meglepő lépés volt, különösen annak fényében, hogy a kormány Facebook-kampányai gyakran hirdetik, hogy „jól haladnak a tárgyalások a bérekről”. A valóság ezzel szemben az, hogy a közszférában sokan súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Egy kormányhivatalban dolgozó például elmondta, hogy 65 éves nyugdíjkorhatára előtt három évvel nettó 313 ezer forintos fizetést kap, amit az utóbbi időszakban mindössze egyetlen 15 százalékos béremelés módosított.
A fórum lemondása különösen a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) számára jelentett csalódást. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a visszalépésre reagálva hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek többször is kérték a tárgyalások folytatását, azonban a kormány inkább a sajtót okolta a fórum lemondása miatt, arra hivatkozva, hogy az MKKSZ pénteki sajtótájékoztatót hirdetett az ügyben. Az MKKSZ képviselői ezzel szemben úgy vélik, hogy valódi párbeszédre készültek, és készek akár nyomásgyakorlással is elérni követeléseiket.
A közszférában dolgozók bérhelyzete évek óta kritikus: köztisztviselők, szociális munkások, egészségügyi kisegítők és rendvédelmi dolgozók sokasága él nettó 220 ezer és 300 ezer forint közötti fizetésből, amely messze elmarad az Orbán Viktor által célzott egymillió forintos álomhatártól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ágazatban dolgozók átlagos bruttó keresete augusztusban 692 ezer forint volt, de Boros Péterné szerint az átlagot felfelé torzítja például a kormányablak dolgozóknak ruhapénzre adott 150 ezer forint, amit nem lehet élelmiszerre vagy rezsire fordítani.
A köztisztviselői szakszervezetek most közszolgálati konzultációt kezdeményeznek, amelyben a dolgozókat kérdezik meg a következő lépésekről. Az MKKSZ célja a bérek jelentős növelése, amelyet a szakszervezet szerint már régóta halogat a kormány, és Boros Péterné úgy véli, hogy az elégedetlenség mértéke elérte azt a szintet, ahol a további várakozás veszélyes következményekkel járhat a közszféra működésére.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
