Nagyot ment Hernádi az orosz energiabeszerzések ügyében.
Hipokráciával vádolja a nyugat-európai országokat a Mol vezérigazgatója. Képmutatónak nevezte a Nyugatot.
Hernádi szerint sunyi a Nyugat
A Mandineren megjelent véleménycikkében bírálta a Nyugatot azért, mert miközben erkölcsi alapon elítélik az orosz energiabeszerzéseket, valójában továbbra is nagy mennyiségben importálnak orosz energiát, csak kevésbé nyíltan.
Hernádi Zsolt példákkal illusztrálta, hogy a nyugat politikai korrektséget színlelve nem tesz le az olcsó orosz forrásokról, miközben Magyarországot kritizálják ugyanezért, és azt hangsúlyozta, hogy a valósággal szembenálló megfelelési kényszer nem vezet jó eredményekhez.
„Emlékszem, 2002-ben még friss Mol-elnökként Oroszországban tárgyaltunk kőolaj- és földgázkitermelési lehetőségekről. A Mol az elsők között kötött olyan joint venture típusú szerződést, amelyen nem volt orosz állami garancia. Az általános európai elemzői vélemény az volt: ezek megőrültek”
– írta Hernádi.
Szerinte a nyugati országok nyilvánosan elítélik az orosz energiával való kereskedést, miközben titokban mégis jelentős mennyiségben vásárolják azt. Példaként említi Spanyolországot, amely gázimportjának harmadát Oroszországból szerzi be.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a G7-országok 2024-ben eddig több mint 2 milliárd dollárért vásároltak orosz kőolajból készült, „török dízelolajként” címkézett termékeket. Az orosz olaj és üzemanyag-exportban európai biztosítók is aktívan részt vesznek, segítve ezzel az orosz gazdaságot.
„Mert persze kell a »jóárasított« orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek”
– fogalmazott.
Felidézte azt is, hogy 2002-ben, a Mol oroszországi kőolaj- és földgázkitermelési projektjeit kezdetben „eretnekségnek” tartották nyugaton, de néhány évvel később az európai vállalatok tömegesen igyekeztek hasonló üzleteket kötni.
Rámutatott arra is, hogy a politiai vezetők sokszor a közvélemény nyomására cselekszenek, nem a valós érdekek szerint. Úgy véli, a józan ész és a valóság megismerése lenne a siker kulcsa, nem pedig a képmutatás.