Újabb viharfelhők gyülekeznek a Külügyi Tanács mai ülésén Brüsszelben, és ezek középpontjában ismét Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere áll. Az eseményt még el sem kezdték, de a miniszter már előre jelezte, hogy nem fogja visszafogni magát – annak ellenére, hogy a brüsszeli protokoll kifejezetten figyelmeztette, milyen keretek között kellene eljárnia.
Szabályokat áthágva
A magyar elnökség diplomáciája nem először kerül reflektorfénybe az Európai Unió intézményein belül, ám ezúttal Szijjártó Péter a Facebook-oldalán üzent vissza azoknak, akik a szabályok betartását kérték tőle. „Szerintük ez engem vissza fog tartani?” – kérdezte ironikusan, majd hozzátette:
„Úgy látom, tíz év nem volt elég ahhoz, hogy megismerjenek…”
Ez a megnyilvánulás nemcsak arroganciát tükröz, hanem azt is, hogy a magyar diplomácia vezetője nyíltan semmibe veszi az uniós intézmények által megszabott eljárásrendet.
Egyoldalú üzenetek
Szijjártó az ülés előtt egy hosszabb gazdasági értekezést is közzétett, amelyben a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok kapcsán osztotta meg véleményét. „Az elmúlt öt évben Európa versenyképességét szétverték” – jelentette ki, miközben a kínai elektromos autóipar elleni intézkedéseket bírálta. Szerinte ezek miatt Európa alulmaradhat az USA és Kína közötti gazdasági versenyben.
Egy pillanatig sem rejtegette, hogy a magyar álláspontot fogja képviselni az ülésen, noha ezt a brüsszeli protokoll tiltja az elnöklő tisztségviselő számára. „Mivel mi, magyarok nem akarunk a vesztesek közé tartozni, végre kell hajtanunk a gazdasági semlegesség stratégiáját. Ezt azért csak el fogom mondani…” – tette hozzá.
Feszültségkeltés mestere?
A magyar külügyminiszter magatartása ismét megkérdőjelezi az ország hitelességét az uniós színtéren. Ahelyett, hogy a közös célokat szolgálná, úgy tűnik, Szijjártó Péter inkább saját politikai üzeneteit erőlteti. Ez nemcsak a magyar diplomácia elszigetelődését mélyítheti tovább, hanem az Európai Unió egységét is gyengítheti.
Az ilyen fellépések csak tovább erősítik azt a képet, hogy Magyarország kormányának elsődleges célja a provokáció és a konfliktusgerjesztés, ahelyett, hogy konstruktív megoldásokra törekedne. Vajon ez a stratégia mennyire szolgálja hosszú távon az ország érdekeit? Az már most biztos, hogy a mai ülésen nem marad el a botrány.