Látszatintézkedésekből és üres lózungokból most sincs hiány. A kormány ismét hangzatos szavakkal és közpénz milliárdokkal leplezi, nincs valós megoldása a lakásválságra.
Ha csak az egy éves távlatot nézzük, akkor hazánkban négyszer nagyobb mértékben drágultak a lakások, mint az Európai Unióban. Egy év alatt 12,8 százalékkal emelkedtek országos szinten a lakások árai, a fővárosban még rosszabb a helyzet, 14,7 százalékos növekedésről kell beszámolni.
A lakásbérlés tekintetében sem jobb a helyzet, országosan 9,9, Budapesten 9,4 százalékkal drágább a bérlés, mint egy évvel ezelőtt.
A folyamat nem csak Magyarországon, az EU-ban is megfigyelhető, azonban az uniós átlag csupán 2,9 százalékos emelkedést mutat.
Az MSZP szerint bérlakásépítési programra és az üresen álló lakások energetikai korszerűsítésére van szükség mihamarabb, ugyanis jelenleg a fiatalok kilátástalan helyzetben vannak.
Az egyetemisták képtelenek kifizetni az egyre emelkedő bérleti díjakat, ha pedig még dolgoznak is a tanulás mellett, akkor az tanulmányaik kárára megy előbb-utóbb. A saját lakás pedig végképp csak álom marad a fiataloknak, évtizedekig kellene spórolni azért, hogy majd nyugdíjasként saját lakáshoz jussanak a mostani egyetemisták.
A kormány pedig csak szavak szintjén mutat megoldást a helyzetre, azonban a kék óriásplakátok nem fognak otthont biztosítani. Hasonlóan a hitel sem vonzó megoldás, senki nem akar a saját országában rabszolgává válni.
Az MSZP szerint lennének megoldások a lakásválságra. Elég lenne csupán a 13. kerületi példát figyelembe venni, ahol a bérlakásépítési programmal új otthonok tömege jött létre. Emellett szükség volna az üresen álló lakások modernizálására, energetikai korszerűsítésére, hogy alacsony fenntartású otthonok álljanak a magyarok rendelkezésére.
Az uniós statisztikák is lehangoló képet festenek hazánkról. Kevesebb mint 10 év alatt (2015 és 2023 között) a lakásárak átlagosan 48 százalékkal emelkedtek az EU-ban, azonban itt az élen vagyunk,
hiszen a legnagyobb növekedés Magyarországon volt megfigyelhető, ahol 173 százalékkal emelkedtek az árak,
a legalacsonyabb mértékben pedig Finnországban, ahol mindössze 5 százalékos volt az árnövekedés.