2025-ben több mint 3000 milliárd forintot fog kifizetni a lakossági állampapírok után a magyar állam. Az MNB friss jelentése szerint ebből 1285 milliárd forint a lejáró állampapírok utáni kifizetett összeg, több mint 1857 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamataira fog elmenni. A legtöbb pénzt, 666,7 milliárd forintot februárban fogják kiutalni a lakosságnak.
2025-ben több mint 3000 milliárd forintot fog kifizetni a lakossági állampapírok után a magyar állam – derült ki az MNB friss Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből. Ennek csak kisebb hányada, 1285 milliárd forint a lejáró állampapírok utáni kifizetett összeg, több mint 1857 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamataira fog elmenni.
A havi bontás szerint a legmagasabb összeg februárban fog elmenni erre a két kötelezettségre (összesen 666,7 milliárd forint), akkoriban 427,4 milliárdnyi PMÁP-kamat fog landolni a számlákon, illetve lejár még 239,3 milliárd forintnyi lakossági állampapír.
Az összegek azért ilyen magasak, mert jövőre sok PMÁP-konstrukció 19 százalék feletti kamatot fog fizetni a 2023-as rekordinfláció nyomán.
Ezek az MNB számításai szerint júliusban fognak kifutni, az év második felében már csak a lejáró lakossági állampapírok fogják terhelni a költségvetést. Viszont ezekből a legnagyobb havi kiadás pont ebben az időszakban, szeptemberben érkezik, amikor 480 milliárd forintnyi állampapír jár majd le.
Külföldre mehet a pénz?
Arról már korábban is írtunk, hogy a következő hónapok legérdekesebb kérdése, hogy a lejáró állampapírok és a PMÁP-kamatok százmilliárdjai hol fognak kikötni. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója akkor kifejtette, hogy szerintük a pénzt újra be fogják fektetni, viszont csak kisebb része mehet vissza az állampapírokba: “népszerű lehet az ingatlanbefektetés, kiegészítve más támogatott forrásokkal, és a befektetési alapok is jelentős beáramlásra számíthatnak.” Hozzátette: szintén újra népszerűvé kezdenek válni a vegyes alapok, melyek a kötvények mellett változó arányban kockázatosabb részvényekbe is fektetnek. Ezekkel a megtakarítók nemcsak a részvénypiaci teljesítmények révén tudják növelni a hozampotenciált, hanem euró vagy dollár irányba is tudják diverzifikálni a befektetéseiket.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója ennek kapcsán szintén azt mondta, hogy a nominális kamatok esésével egyre kevésbé vonzó az újrabefektetés állampapírba, így várhatóan egyéb befektetésekbe fog áramlani a kamat. Valószínűleg az euró vagy dollár alapú állampapírok kerülnek előtérbe, ahol az árfolyamnyereséggel együtt már jó hozamot lehet elérni. Nem beszélve arról, hogy euróban vagy dollárban önmagában is értékállóbb a megtakarítás.
A nagyobb gondot az fogja okozni, hogy a forint állampapírok piacán sok a külföldi befektető, akik alacsony hozamszintek esetén szintén kimennek az országból. Valamint azok a külföldi befektetők is problémásak, akik korábbi befektetéseik hozamát hazai bankok számláin tartják, de a gazdaságpolitikai ugrálások miatt esetleg repatriálják ezeket a forrásokat. Akkor igazán nagy bajban lenne a magyar pénzpolitika…
– fogalmazott a GKI vezérigazgatója.
Kiss Péter viszont kifejtette: komolyabb forintgyengülésre nem kell számítani az állampapír-kifizetések miatt, legalábbis szerintük a mai jegybanki kamatszint meghatározásában komoly szerepe van a forint árfolyamának is, és ha az árfolyam drasztikusan elmozdulna, akkor vagy az MNB vagy a kormány közbelépne.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
