Munkából 2025-ben sem lehet majd meggazdagodni, a béremelések kapcsán hiába várunk csodákra.
Míg 2023-ban 10–15 százalék között volt a fehérgallérosok körében jellemző béremelés, addig az idénre ez 6-10 százalékra csökkent, jövőre pedig
mindössze 5-8 százalékos bérnövekedés várható a szellemi munkavállalóknál
– derül ki a Grafton Recruitment Salary Guide című kiadványából, amelyet a portfolio.hu szemlézett. Ez ugyan némileg meghaladja az elvileg 3–4 százalékra várt infláció mértékét, de még így is sokan ott fogják hagyni a munkahelyüket egy jobb fizetés reményében. A lap nemrég kijött elemzéséből is nyilvánvalóvá válik, hogy a tavalyi és idei gyorsnak számító bérnövekedés után
jövőre alig fognak nőni a keresetek.
Nem csak a bérek nominális értéke, hanem a vásárlóereje is kisebb mértékben fog növekedni 2025-ben.
Csak munkahelyváltással lehet jelentősebb béremelést elérni
Az elemzők szerint 15–20 százalékos fizetésemelésre csak azoknak van esélyük, akik hajlandóak ennek érdekében másik állást keresni.
„Felmérésünk szerint a munkavállalók 70 százaléka nyitott a váltásra. Az első és legfontosabb indok továbbra is a fizetés, de elkezdett felzárkózni a munka–magánélet egyensúlya, ami kiterjed a cégek által nyújtott otthoni és hibrid munkavégzésre is”
– mondta el Farkas Tamás, a toborzócég vezetője.
Hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik a karrierlehetőség és a szakmai kihívások miatt váltanak, míg mások
a közvetlen felettes személye vagy a rossz irodai légkör miatt néznek új lehetőségek után.
Minél kisebbek a béremelések, annál inkább mennének a dolgozók, ez nem változik 2025-ben sem
Azoknak a munkavállalóknak, akik idén mindössze 1–5 százalékos béremelést kaptak, 88 százaléka hajlandó lenne váltani. Ez azt jelenti, hogy csak a magasabb mértékű béremelés lenne képes megtartani őket.
Ha van valami alapja az Orbán-kormány nagy reményeinek, hogy végre beindulnak az olyan nagy autógyárak, mint a BMW, vagy a kínai CATL és BYD, az növelheti a fizikai munkavállalók bértárgyalási lehetőségeit – mondta a lapnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Aggasztó azonban, hogy válságban van az autóipar, például
az Audi is nagy leépítést jelentett be.
Eze kívül olyan nagy mértékű a drágulás, hogy a kisebb mértékű béremeléseket teljes egészében felemésztheti.
Romlik az álláskeresők alkupozíciója
Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a munkaerőpiac feszessége enyhült, mivel az üres álláshelyek aránya 2022 óta csökkent, 3 százalékról 2,2 százalékra. Szerinte ez kevesebb lehetőséget és gyengülő alkupozíciót jelent a munkát keresők számára.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
