Korábban a Pénzcentrum már bemutatta, milyen támogatások érhetők el munkanélküliek számára a német nyelvterületeken, most pedig a német Bürgergeld (polgári juttatás) rendszerét vizsgáltuk meg. Az egyedülállóknak akár havi 563 euró (231 000 forint), a pároknak fejenként 506 euró (208 000 forint) járhat, azonban a magyar munkavállalók számára szigorú szabályok teszik korlátozottá az igénybevételt. A német munkaügyi hivatal médiareferense, Susanne Eikemeier hangsúlyozta, hogy csak azok jogosultak, akiknek a mindennapi életvitele Németországban van, így az ingázók és a kizárólag munkakeresés céljából érkezők többsége kiesik a támogatási körből.
Korábban a Pénzcentrum már bemutatta, milyen támogatások érhetők el munkanélküliek számára a német nyelvterületeken, így Ausztriában, Németországban és Svájcban. Most a német Bürgergeld (polgári juttatás) rendszerét vizsgáltuk meg. Ennek kapcsán megkerestük a német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit illetékeseit, akik részletesen ismertették a juttatás működését. Kérdéseinkre Susanne Eikemeier, a hivatal médiareferense válaszolt.
Mit érdemes tudni a Bürgergeldről?
A Bürgergeld Németország szociális rendszerének egyik alapvető eleme. Susanne Eikemeier kérdésünkre elmondta, hogy
ez a támogatás azoknak nyújt emberhez méltó megélhetési minimumot, akik nem képesek saját jövedelmükből fenntartani magukat.
Ilyen helyzet adódhat munkahely elvesztése, betegség vagy más, megélhetést ellehetetlenítő körülmény miatt. A támogatásra jogosultak köre kiterjed a 15 év feletti, de nyugdíjkorhatár alatti németországi lakosokra, akik képesek napi legalább három órát dolgozni, és semmilyen más, nagyobb összegű juttatásra nem jogosultak (például rokkantsági nyugdíjra). A támogatás összege több tényezőtől függ, így az érintett háztartás jövedelmétől és anyagi helyzetétől.
A szabályos ellátási összegeket a német kormány határozza meg
– magyarázta Susanne Eikemeier. Az összegeket tekintve kiderült, hogy a 2024. január 1-től érvényes szabályok szerint egy egyedülálló személy havi 563 eurót (kb. 231 000 forint) kap, míg párok esetében fejenként 506 euró (kb. 208 000 forint) jár. A 14–17 éves fiatalok számára 471 eurót (kb. 193 000 forint), 6–13 éves gyerekek esetében 390 eurót (kb. 160 000 forint), a legkisebbeknél (0–5 évesek) pedig 357 eurót (kb. 147 000 forint) határoztak meg. Az összegekhez további juttatások társulhatnak, például lakhatási támogatás vagy továbbképzési költségek átvállalása. Ezen felül a gyerekek és fiatalok havi 20 eurós gyermek-segélyt is kapnak a gyermekalapú ellátás bevezetéséig. Jobb átláthatóság érdekében a következő táblázatban összeszedtük, hogy státusztól függően hogyan alakul a juttatás mértéke.
A fenti táblában a munkaügyi hivatal munkatársa által közölt adatok láthatóak az első oszlopban, ezt váltottuk át a mai árfolyamon (kb.410 euróval) forintba. Jól látható, hogy igen szép összegek szerepelnek a 2.oszlopban, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a német bolti árak, megélhetési költségek egészen más intervallumon mozognak. Ahhoz, hogy közelebbi becslést kapjunk, hogy ezek az értékek valójában arányaiban mennyit jelentenének itthon, átváltottuk az így kapott összeget a vásárlóerő-paritáson alapuló átváltási tényező (GDP) és a piaci árfolyam árszínvonalának arányával, ezek az értékek olvashatóak a 3.oszlopban.
Tehát nagyjából 93 ezer és 148 ezer forintnyi plusz juttatásnak felelne meg itthon, ha bevezetnék ezt a fajta plusz támogatást.
Külön szabályok a magyar munkavállalók számára
Fontos hangsúlyozni, hogy a Bürgergeld nem érhető el minden EU-állampolgár számára.
A jogosultság alapfeltétele, hogy az érintett Németországban éljen, és ott legyen az életközpontja
– kezdte Susanne Eikemeier, majd hangsúlyozta, hogy “ez azt jelenti, hogy azok a magyar állampolgárok,
akik Németországban dolgoznak, de állandó lakóhelyük Magyarországon van, nem jogosultak a támogatásra
Továbbá, az ingázók (azaz azok, akik másik országból járnak át dolgozni) szintén nem igényelhetik a Bürgergeldet. A német rendszer arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkavállalók jellemzően képesek saját megélhetésüket biztosítani a munkabérükből, így nem számítanak rászorulónak.
Susanne Eikemeier arra is kitért, hogy
ha valaki kizárólag munkakeresés céljából érkezik Németországba, legalább öt év jogszerű tartózkodás szükséges a támogatás igényléséhez, ha korábban nem dolgozott elég hosszú ideig az országban.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A Bürgergeld tehát alapvetően a Németországban élő, munkaképes személyeket támogatja, akik valamilyen okból rászorulók. Ez alatt pedig olyan személyeket értenek, akiknek
a háztartás jövedelme a megélhetési minimum alatt van, és az igénylő nem tudja saját forrásból fedezni a megélhetését
– fejtette ki Eikemeier. A munkaképesség azt jelenti, hogy az igénylőt nem akadályozza betegség vagy fogyatékosság abban, hogy munkát vállaljon, de azt is hozzátette a német munkaügyi hivatal munkatársa, hogy “azok is jogosultak lehetnek Bürgergeldre, akik nem munkaképesek, ha egy háztartásban élnek egy munkaképes és jogosult személlyel“. Illetve kérdésünkre külön aláhúzta, hogy
bár a juttatás összege vonzónak tűnhet, a rendszer szigorú feltételei miatt a Magyarországról érkező munkavállalók jelentős része nem jogosult rá.
Azoknak, akik hosszabb távra terveznek Németországban, érdemes alaposan tájékozódni a helyi szociális juttatások rendszeréről és a jogosultsági feltételekről, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket. A Bürgergeld célja nem pusztán az anyagi biztonság megteremtése, hanem a rászorultság gyors megszüntetése is, így a támogatás igénybevételéhez aktív munkakeresés vagy továbbképzés vállalása is szükséges.
Összefoglalva, a Bürgergeld azoknak kínál fontos segítséget, akik valóban Németországban élnek, és ott szorulnak támogatásra. A magyar munkavállalók számára mindez azt jelenti, hogy a németországi élet és munka megkezdése előtt alaposan mérlegelniük kell lehetőségeiket és jogosultságukat.