Egyre több országban és az Európai Unióban is egyre hevesebb vita bontakozik ki a gáztűzhelyek betiltásával kapcsolatban.
Bár a tervet eredetileg azért szorgalmazták, hogy csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, mostanra egyre több ellenérve is felmerült.
Az energiahatékonysággal foglalkozó nem kormányzati szervezet, a CLASP, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) által készített tanulmány szerint a gáztűzhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a beltéri levegőszennyezéshez. A gáztűzhelyek ugyanis túllépik a levegőminőségi irányelveket, és növelik a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát.
A kutatás rámutatott, hogy a megfelelő szellőzés hiányában a gázfőzés során jelentősen megnő a nitrogén-dioxid (NO2) és más káros szennyező anyagok kibocsátása, amelyek negatív hatással lehetnek az egészségre. Az ilyen szennyezés a lakóhelyeken belül is komoly problémákat okozhat.
Az EU-n belül már megfogalmazódott az a terv, hogy 2025-től betiltsák az új gáztűzhelyek telepítését az új építésű lakóépületekben, és 2030-tól pedig az összes lakóépületben. Az intézkedés célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.
Azonban az ellenzők szerint a tervezett betiltások túlságosan nagy terhet rónának a lakosságra, és alternatív fűtési módszerekre lenne szükség előbb, mielőtt a gáztűzhelyeket teljesen kitiltanák.
A vitát tovább bonyolítja az is, hogy a gáztűzhelyek használata sok országban hagyományosnak számít, és a lakosság jelentős része még mindig ezeket preferálja. Emellett a gázfőzésnek az energiaellátás megbízhatatlanságával és az áramszünetekkel szembeni ellenállás is szerepet játszik.
A gáztűzhelyek betiltásának kérdése tehát komplex és vitatott, és további társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők szempontjából is fontos döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy hatékony és fenntartható megoldások szülessenek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
