A fiú elviszi idős édesanyját az étterembe, hogy élvezze a finom vacsorát. Édesanyja már elég idős, ezért egy kicsit gyenge. Evés közben ételfoltok kerülnek az ingére és a nadrágjára. Más vendégek undorodva bámulják az asszonyt, de a fia nyugodt marad.
Evés után a fiú, aki még mindig nem érzi magát teljesen szégyenkezőnek, kimegy az anyjával a fürdőszobába. Ott letörli ráncos arcáról az ételfoltokat, megpróbálja lemosni a foltokat a ruhájáról, és szeretettel fésüli ősz haját.
Amikor ketten kijönnek a fürdőszobából, az egész étterem csendes. Senki sem érti, hogyan lehet valaki ennyire zavarban nyilvánosan. A fiú, aki még mindig a számlát fizeti, és el szeretne menni, feláll az egyik vendég, egy idős férfi, és megkérdezi tőle: “Nem gondolod, hogy valamit itt hagytál?”
A fiú válaszol: “Nem, nem hagytam ott semmit.” Az idegen férfi erre azt mondja: “De igen, valamit mégis itt hagytál! Minden fiúnak leckét adtál, és reményt az anyáknak! Az étterem olyan csendes most, hogy még lélegezni sem lehet.”
Az egyik legnagyobb megtiszteltetés, ha gondoskodhatunk azokról, akik egykor törődtek velünk. Minden idő, erőfeszítés és pénz, amit a szüleink ránk áldoztak életünk során, a szüleink és minden idős ember megérdemli a legnagyobb tiszteletet ❤️❤️❤️