Orbán Viktor a jövő gazdasági kihívásairól és az euró bevezetésének kérdéséről
Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencián tartott beszédében elismerően szólt Matolcsy György munkásságáról, aki több évtizeden át formálta a magyar gazdaság irányvonalát. A kormányfő külön kiemelte, hogy a jegybankelnök személye a magyar gazdasági gondolkodás meghatározó alakja marad, és történelmi jelentőséggel bír, említve a neves magyar közéleti személyiségekkel való párhuzamot, mint Széll Kálmán vagy Wekerle Sándor.
A beszédben Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy bár Matolcsy György távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről, a történet még messze nem zárult le. “Ez még nem a történet vége” – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a gazdaság jövője még mindig a változások előtt áll.
A közös pénz és a közös fiskális politika kérdései
A miniszterelnök beszédében részletesen foglalkozott az euró bevezetésének kérdésével, és a közös európai fiskális politika hiányosságaival. Hangsúlyozta, hogy bár jogi végzettségű, nem közgazdász, mégis fontos kérdéseket vetett fel, például hogy hogyan működhet közös pénz közös fiskális háttér nélkül. Lámfalussy Sándor figyelmeztetéseit idézve kiemelte, hogy ha egy ország gazdasága nincs kellőképpen felkészülve a közös valutára, az komoly problémákat okozhat. “Ha nem vagy felkészülve, az megölhet téged” – idézte a közgazdász tanácsát, amivel ő maga is egyetértett.
Orbán Viktor rámutatott, hogy az eurózónában nem minden tagország számára egyértelműek az előnyök. A gazdagabb országok jobban profitálnak a közös pénzből, míg a kevésbé gazdag államok hátrányba kerülhetnek. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is hasonlóan vélekedett a versenyképesség problémáiról, és az Egyesült Államok versenyképességi előnyéről is szólt.
A globális kapcsolódás fontossága és a biztonság kérdései
A konferencián Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország számára elengedhetetlen, hogy összekapcsolódjon a világgal. Felidézte Jeffrey Sachs professzorral folytatott eszmecseréit, és bár voltak nézeteltéréseik, mindketten egyetértettek abban, hogy a magyarok számára a globális kapcsolódás kulcsfontosságú. A kormányfő kritikával illette Soros Györgyöt is, aki szerinte a blokkosodás támogatójává vált.
Orbán Viktor a nemzetek számára fontos kérdésként említette a biztonságot és a stabilitást. A migráció hatásait és a lehetséges következményeket is szóba hozta, hangsúlyozva, hogy a stabil államszervezési modellekre nagy verseny vár Európában. Az új államszervezési modellek sikeressége határozza meg a jövőt, és kérdés, hogy mely országok találják meg a legjobban működő megoldásokat.
A középosztály megerősítése és Magyarország gazdasági eredményei
Orbán Viktor beszéde a középosztály megerősítésére is kitért, mint a jövő kulcsfontosságú kérdése. “Erős középosztály nélkül nem építhetünk ellenálló társadalmat” – fogalmazott, rámutatva, hogy a következő 15-20 évben a középosztály ereje lesz a társadalom stabilitásának alapja. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben a középosztály megerősödött, míg nyugaton ennek gyengülését tapasztalhatjuk.
Pozitív példaként említette, hogy 2010 óta Magyarországon egymillióval több ember dolgozik, és a háztartások pénzügyi vagyona a négyszeresére nőtt. Kiemelte azt is, hogy „10-ből 9 magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik”, és a mikrovállalkozások egy évtized alatt megduplázták jövedelmüket.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
