Magyarország rezsivédelemre szánt milliárdjai: Kinek a zsebében landoltak?
A magyar kormány az elmúlt években hatalmas összegeket különített el a rezsivédelem címszó alatt, ám ezek a pénzek végső soron nem kizárólag a lakosság megsegítését szolgálták. A támogatások döntő része az állami energiacégeken keresztül külföldi partnereknél, elsősorban Oroszországban kötött ki.
Milliárdok a rezsialapból: Mennyi pénz ment el?
A kormány 2022 közepén jelentette be, hogy a drasztikusan emelkedő energiaárak ellensúlyozására rezsivédelmi alapot hoz létre. A Népszava számításai szerint ennek keretében az alábbi összegeket fordították különböző cégek és intézmények támogatására:
2022-ben: 769 milliárd forint
2023-ban: 2400 milliárd forint
2024-ben: 1300 milliárd forint
Összehasonlításképp: ezek az összegek jóval meghaladják a honvédelemre és a rendőrségre fordított költségeket, míg például a családi pótlékra csupán ennek felét, a kulturális kiadásokra pedig mindössze harmadát szánták.
Kinek a támogatása valósult meg valójában?
Bár a kormány kommunikációjában a rezsivédelmet a lakossági energiaárak stabilizálásaként tálalta, a támogatás nem közvetlenül a háztartásokhoz jutott el, hanem az állami energetikai vállalatokon, elsősorban a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül valósult meg.
Az MVM a világpiaci árakhoz igazodva vásárolta a földgázt – gyakran rendkívül magas áron –, miközben a lakosság számára a hatóságilag rögzített alacsony áron értékesítette azt. A különbözetet a rezsivédelmi alapból fedezték, ami végső soron azt jelentette, hogy a magyar adófizetők pénze az energiaszolgáltatókon keresztül külföldi beszállítókhoz, elsősorban az orosz félhez áramlott. – számolt be róla a 24.hu
Hova kerültek pontosan a pénzek?
A rezsivédelmi alapból elköltött összegek eloszlása a következőképpen alakult:
2437 milliárd forint az MVM-nek
831 milliárd forint a távhőszolgáltatóknak
38 milliárd forint a vasúttársaságoknak
16,5 milliárd forint az egyházaknak
9 milliárd forint a nemzetgazdasági tárca cégeinek
Emellett jelentős összegek jutottak olyan célokra is, amelyek első ránézésre kevéssé kapcsolódnak a rezsivédelemhez, például nemzetközi sportesemények szervezésére, kormányzati kommunikációra és állami rendezvényekre.
A rezsivédelem valódi ára
A kormány által fenntartott rezsicsökkentés tehát elsősorban nem a háztartások közvetlen támogatását jelentette, hanem az energiacégek veszteségeinek állami kompenzálását, amely végső soron jelentős részben Oroszországba áramlott. Az orosz gázpiaci árrobbanás nyomán hatalmas költségek keletkeztek, amelyeket a magyar adófizetők finanszíroztak.
A Népszava cikke szerint mindez rávilágít arra, hogy a rezsivédelem címen elköltött pénzek nagy része végső soron nem a lakossági terhek csökkentését szolgálta, hanem egy komplex pénzügyi mechanizmuson keresztül az energiaszektoron és nemzetközi partnereken keresztül más célokra került felhasználásra.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
