Bayer Zsolt és az amerikai lobbizás vádja: Személyes visszatekintés vagy politikai támadás?
Ennyi év elteltével már kevés dolgon csodálkozik az ember, de ezek az idióta kis szemétládák még képesek meglepetést okozni. Na, akkor én is segítek
Így kezdődik Bayer Zsolt cikke a Magyar Nemzetben, amiben arra reagál, hogy Rácz András Oroszország-szakértő szerint Bayer amerikai pénzből azért lobbizott, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vegyen.
Bayer Zsolt publicista a Magyar Nemzetben megjelent írásában reagált Rácz András Oroszország-szakértő állításaira, amelyek szerint Bayer amerikai pénzből lobbizott Magyarország fegyvervásárlásaiért. A vita középpontjában egy 2014-es cikk áll, amelyben Bayer maga számolt be arról, hogy 1995-ben húszezer dolláros támogatást kapott a Lockheed-Martin fegyvergyártó cégtől egy amerikai dokumentumfilm elkészítéséhez.
Húszezer dollár és a vadászgépek
Bayer írásában visszaemlékezik arra, hogy 1995-ben egy 13 részes sorozatot készített az Egyesült Államokról, amelynek egyik szponzora a Lockheed Martin volt. A cég akkoriban az F-16-os vadászgépek eladását szorgalmazta, így anyagilag is támogatta a magyar stábot, amely ennek részeként betekintést nyerhetett a gyártási folyamatba és bemutathatta a vadászgépeket.
A publicista hangsúlyozza, hogy ez a támogatás nem jelentette azt, hogy bármilyen módon képviselte volna az amerikai érdekeket Magyarországon. Szerinte mindössze annyi történt, hogy a cég a szponzorok között szerepelt a dokumentumfilm végén, és ennek fejében lehetőségük nyílt az amerikai gyártóbázison forgatni.
Ellentétek és vádak
Rácz András szerint azonban ez a helyzet más megvilágításba helyezhető, mivel egy külföldi cég támogatásával olyan tartalom készült, amely érintheti Magyarország katonai beszerzéseit, így szuverenitási kérdéseket is felvethet. Végül azonban a Magyar Honvédség nem az F-16-os vadászgépeket, hanem a svéd Gripeneket választotta. – számolt be róla a telex
Kettős mérce vagy politikai támadás?
Bayer írásában kiemeli, hogy később más országokról is készített dokumentumfilmeket – például Oroszországról és Lengyelországról –, amelyeket szintén külföldi és magyar cégek finanszíroztak. Ezzel azt kívánta érzékeltetni, hogy ha az amerikai támogatás lobbizásnak számít, akkor ugyanilyen alapon más országok támogatásai is hasonló megítélés alá eshetnének.
A vita különösen azért kapott nagy figyelmet, mert Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a kormány kormánybiztost állít annak feltárására, hogy az elmúlt tíz évben milyen amerikai támogatások érkeztek Magyarországra különböző civil szervezetekhez, médiákhoz és egyéb intézményekhez. Ez a lépés szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a külföldi finanszírozás kérdése továbbra is napirenden maradjon.
A fideszes publicista írása az alábbi mondattal zárul:
Csak egyszer megtudhatnám végre, hogy ti ennyire aljas gazemberek vagytok, vagy ennyire idióták? Vagy megy a kettő egyszerre?
Összegzés
Bayer Zsolt határozottan visszautasítja a lobbizás vádját, és politikai támadásként értékeli az ellene felhozott érveket. A kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott marad: vajon a külföldi finanszírozás minden esetben politikai befolyásolási kísérletként értelmezhető, vagy pusztán egy dokumentumfilm készítésének természetes velejárója?
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
