A The Guardian nemrég közzétett klímajelentése szerint a következő harminc év a globális éghajlat szempontjából nemcsak kihívásokkal teli, hanem ijesztően bizonytalan is lesz.
A lap szakértői által összegzett időjárás-előrejelzés szerint a klímaváltozás hatásai 2050-re már nemcsak érzékelhetők, hanem katasztrofálisak lesznek, ha nem történik érdemi és globális szintű cselekvés.
Mire számíthatunk 2050-re?
Az utóbbi két évtized tapasztalatai – a rekordmelegek, pusztító erdőtüzek, tornádók, valamint a gleccserek gyorsuló olvadása – már most is bizonyítják, hogy a korábbi előrejelzések helytállóak voltak. A legújabb klímamodell-számítások azonban még súlyosabb jövőt festenek a szemünk elé.
Az egyik legriasztóbb jóslat szerint jelentősen csökkenhet a Föld édesvízkészlete, és a bolygó kék „tündöklése”, amelyet az űrből látunk, halványulni fog. A sarki jégtakarók – különösen az Északi-sarkvidék és az Antarktisz peremvidékei – szinte teljesen elolvadhatnak, drasztikusan megnövelve az óceánok vízszintjét.
Tengerszint-emelkedés és eltűnő városok
A vízszint-emelkedés az előrejelzések szerint milliókat fog kitelepítésre kényszeríteni a tengerparti városokból és országokból. Egyes városok, mint:
-
Miami (USA)
-
Guangdong (Kína)
-
Alexandria (Egyiptom)
-
Lincolnshire (Egyesült Királyság)
a század közepére részben elmocsarasodhatnak vagy teljesen lakhatatlanná válhatnak. Az infrastrukturális károk mellett komoly egészségügyi, társadalmi és migrációs krízisek is várhatók, amelyekre jelenleg szinte egyetlen ország sem készült fel kellő mértékben.
50 fokos nyarak – a normalitás új definíciója
A legszembetűnőbb változás a hétköznapi emberek számára a drasztikus hőmérséklet-emelkedés lesz. A prognózis szerint 2050-re olyan nagyvárosokban is, mint:
-
Madrid
-
Los Angeles
-
Sydney
-
Lisszabon
az árnyékban mért hőmérséklet elérheti az 50 Celsius-fokot, ami ma még extrémnek számít – néhány évtized múlva azonban a nyári normalitás része lehet.
Ami ennél is meglepőbb: a korábban hűvösebb klímájú városok, mint London, olyan nyári időjárást tapasztalhatnak, mint ma Barcelona. Ez hatással lesz az infrastruktúrára, az épületek hőszigetelésére, a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is.
Zsugorodó zöldterületek – mi lesz az esőerdőkkel?
A jelentés szerint 2050-re a világ három legnagyobb trópusi esőerdeje is jelentős veszteségeket szenvedhet el:
-
Amazonas-medence (Brazília, Peru stb.)
-
Kongói-medence (Afrika)
-
Pápua Új-Guinea erdőségei
A klímaváltozás, az erdőirtás és a tűzvészek együttes hatására ezek az ökoszisztémák összeomolhatnak, ami nemcsak a biodiverzitást veszélyezteti, hanem a Föld légkörének szén-dioxid-egyensúlyát is.
Hova vezet ez?
A The Guardian elemzése rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás nem egy távoli, elméleti veszély, hanem egy gyorsuló ütemű, már most is érezhető folyamat, amely néhány évtizeden belül radikálisan átrendezheti a világ ökológiai, gazdasági és társadalmi viszonyait.
A szakértők szerint ha a világ nem lép azonnal és egységesen:
-
Globális szinten csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást
-
Át kell térni a megújuló energiaforrásokra
-
Támogatni kell az alkalmazkodási stratégiákat a legsérülékenyebb régiókban
akkor 2050-re már nem arról fogunk vitázni, hogy hogyan előzzük meg a klímaváltozást, hanem arról, hogyan éljünk túl benne.
A The Guardian előrejelzései komoly figyelmeztetések, és nemcsak tudósok vagy döntéshozók, hanem minden egyes ember számára. A 2050-re várt klímaviszonyok – az 50 fokos nyarak, a tengerszint-emelkedés, a vízhiány és a zöldterületek pusztulása – világunk új valóságává válhatnak.
A kérdés az, hogy felismerjük-e időben, és teszünk-e ellene közösen.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
