Tovább drágult a közétkeztetés, de javulhat a működés.
Minden szülő tapasztalhatta, hogy az iskolai menza díja megemelkedett ősztől, bár a drágulás mértékében nagy eltérések vannak intézményenként.
Egyes szülők 50 százalékos drágulásról számoltak be
– volt ahol 990 forintról 1500 forintra emelkedett a napi ár – de van, ahol csupán néhány százalékkal kell többet fizetni.
Ahány önkormányzat, annyi féle díjszabás a menzákon
A menza mindennapos része az iskolások életének, de a szülőknek és az önkormányzatoknak is fontos kérdés, hogy miként szerveződik, és mennyibe kerül a közétkeztetés. A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke, Zoltai Anna és gazdasági alelnöke, Kovács Pál azt mondta, hogy a bölcsődei, óvodai és iskolai menza díjairól a helyi önkormányzatok jogosultak dönteni.
Ahány önkormányzat és önkormányzati szolgáltató van tehát,
annyi eltérő díjszabás is létezik.
Mint megjegyezték, a díjváltozások éves szinten eltérő időszakokban kerülnek bevezetésre, és leginkább év végi módosításokról beszélhetünk, mert az önkormányzatok éves államháztartási rend szerint működnek, és kisebb részben változnak az árak a szeptemberi tanévkezdéskor.
Hangsúlyozták, hogy a 2025-ös évi díjak magasabbak voltak, számításaik szerint átlagosan 4 százalékos értékemelkedés következett be 2025 januárjától kezdődően egészen mostanáig.
„Egy átlagos óvoda teljes térítési díjának 90-96 százalékát az önkormányzatok és az állam viseli, az általános iskolák esetében ez csekélyebb, közel 70 százalékos. Összességében a ma vélelmezett és kalkulált költségmegosztás 22 százaléka lakossági befizetés, ezt fizeti a szülő, 23 százaléka önkormányzati hozzájárulás, 55 százaléka pedig állam finanszírozás”
– sorolta a költségek megoszlását Zoltai Anna és Kovács Pál.
A szabadszedéses étkezés jelenthet megoldást az élelmiszerpazarlás ellen
Komoly problémát jelent a menzákkal kapcsolatban az élelmiszerpazarlás. A KÖZSZÖV 2018-as felmérése szerint a megfőzött ételek 27 százaléka vált élelmiszerhulladékká, ez fejenként körülbelül 50 kilogramm hulladékot jelent évente.
A KÖZSZÖV vezetői szerint sokat javít a helyzeten
a szabadszedéses étkeztetés.
Ebben az esetben ugyanis nemcsak a sorban állással töltött idő csökken le és jut több idő az étkezésre, hanem lehetőség van egyes ételek megkóstolására is, ami növelheti az elfogadottságot.
„Rendkívül sok pozitív tapasztalatunk van a szabadszedéses étkeztetési formák bevezetésével, ahol a hulladék mennyisége akár 80 százalékkal is lecsökkent”
– mutattak rá.
Több önkormányzat lépett már az ügyben, az eredmények fantasztikusak
Beszámoltunk róla, hogy egyre több budapesti iskolában
váltanak át svédasztalos menzára,
ahol a gyerekek maguk szedhetnek az ételekből. Az első tapasztalatok szerint a rendszer nemcsak népszerű, hanem a pazarlást is drasztikusan visszafogja, a diákok pedig bátrabban kóstolnak meg új ízeket.
Az elmúlt tanévben több budapesti iskolában is bevezették a szabadszedéses, svédasztalos menzarendszert, és a tapasztalatok szerint óriási sikert aratott. A II. kerület három intézményében – így például a Móricz Zsigmond Gimnáziumban és a Csík Ferenc Általános Iskolában és Gimnáziumban – már az első hónapokban a
tizedére csökkent az ételmaradék.
Ugyanezt tapasztalták Újbudán is, ahol László Imre polgármester is pozitív fogadtatásról számolt be. A DK-s polgármester vezette kerületben a diákok A és B menüből választhatnak, és salátabárt is üzemeltetnek a menzákon. A svédasztalos tálalás tesztüzeme 2025 januárjában kezdődött.
Óbuda-Békásmegyeren idén ősszel indul a teljes kerületi átállás a Szupermenzára, Ferencvárosban pedig salátabár és húsmentes napok egészítik ki a kínálatot.
(penzcentrum.hu nyomán, kiemelt képünk illusztráció)
Kapcsolódó:
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
