Berobbant a járvány Európában! Ezek az intézkedések lépnek azonnal életbe!

Európa: a korai terjedés új kockázatokat hoz

Az európai állategészségügyi adatok alapján Németország a mostani szezonban messze a leginkább érintett: augusztus 1. és október vége között 58 farm-kitörést regisztráltak, szemben az előző év azonos időszakának nyolc esetével. A német hatóságok nagyszámú állomány felszámolására kényszerültek a terjedés fékezése érdekében. A teljes EU-ban (Egyesült Királysággal együtt) a kora őszi időszakban 136 kitörést számoltak össze, ami a „szokásosnál” kiterjedtebb korai aktivitást jelez.

A vándormadarak mozgása idén a szokásosnál előbb hozott kockázatot; az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szezonkezdő összefoglalói is a korai és sokszínű észlelésekre figyelmeztetnek, és a megfigyelőrendszerek fokozását kérik a tél közeledtével.

A megelőző intézkedések országonként eltérnek, de több helyen (pl. Franciaország, Hollandia, Belgium, Írország) elrendelték vagy előkészítették a baromfik zárt tartását és a bioszekuritási szabályok szigorítását, részben az őszi vadmadár-vonulás miatt. A szakmai portálok szerint a gyors korai terjedés kockázata indokolja a széles körű zártszíni előírásokat és az oltási programok mérlegelését.

Magyarország: új góc Jász-Nagykun-Szolnokban

Magyarországon október végén igazolták a H5N1 jelenlétét Tiszajenőn, egy mintegy 19–20 ezer pecsenyekacsát tartó gazdaságban. A Nébih jelentése szerint az elhullás növekedése és idegrendszeri tünetek vetették fel a gyanút; a hatóság a teljes állomány felszámolását elrendelte, a zónákat kijelölték. Az idei szezon hazai kockázatát erősíti, hogy az őszi időjárás enyhesége és a korai vonulás kedvez a vírus be- és tovaterjedésének.

Lengyelország és a régió: figyelem a legnagyobb termelőn

Lengyelország, az EU legnagyobb baromfitermelője, a kora őszi hetekben több tucat kitörést jelentett; bár az ország egészére kiterjedő kötelező zártszíni tartást a szezon elején még nem rendelték el, a hatóságok folyamatosan emelik a készültségi szintet. Az európai megfigyelőrendszer szerint a mostani hullám koraisága az elmúlt évtized egyik legaggasztóbb trendje – még akkor is, ha a nyár végi–ősz eleji összesített esetszám eddig elmaradt a 2022-es csúcstól.

Egyesült Államok: a baromfitelepeken túl már a szarvasmarha-állományokban is jelen van

Az Egyesült Államokban a madárinfluenza-járvány több millió baromfit érintett, és – a világjárványok történetében szokatlan módon – tejelő szarvasmarha-állományokban is kimutatták a H5N1-et. Az amerikai hatóságok szerint a pasztőrözött tej biztonságos, ugyanakkor a nyers tej fogyasztása kockázatos lehet; az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) országos nyerstej-tesztelési kötelezettséget rendelt el, hogy a vírus terjedését jobban feltérképezzék és fékezzék.

Emberi megbetegedések is előfordultak, elsősorban olyan dolgozók körében, akik fertőzött jószággal kerültek közvetlen kapcsolatba. A CDC eddigi értékelése szerint a közösségi terjedés kockázata alacsony, és az esetek döntő részében állatról emberre, nem pedig emberről emberre történő átvitelről van szó. 2025 folyamán több államban is jelentettek sporadikus megbetegedéseket (többnyire kötőhártya-gyulladással), de széles körű emberi terjedést nem észleltek.

Miért ennyire súlyos most a helyzet?

Az idei szezon korai időzítése és földrajzi kiterjedtsége egyszerre növeli a kockázatot. A vándorlási útvonalak mentén a vadmadarak vírushordozó szerepe változatlan, de a szokatlanul enyhe kora ősz és a nedves időjárási epizódok kedvezhettek a vírus környezetben maradásának és a háztáji, illetve ipari állományokba való bejutásának. Az ECDC és az EFSA hónapról hónapra arra figyelmeztet, hogy a megfigyelést és a bioszekuritást a szezonváltásoknál különösen erősíteni kell – a „hullámzás” dinamikája ugyanis egyre kevésbé illeszkedik a régi, télhez kötött mintázathoz.

Gazdasági hatások: ellátási zavarok és árnyomás

A kényszerű állományfelszámolások közvetlen veszteséget okoznak a termelőknek, de a következmények messzebbre gyűrűznek. A baromfi- és tojáspiac már ősszel kínálati sokkokkal szembesülhet, ami árnövekedéshez és logisztikai nehézségekhez vezethet. A németországi esetszámok, a francia–holland–belga–ír zártszíni előírások és a lengyelországi készültség együtt arra utalnak, hogy a karácsonyi–téli időszakra is ható piaci feszültség alakulhat ki.

Mit tehetnek a gazdák és a hatóságok?

A járvány megfékezésének kulcsa változatlanul a szigorú járványvédelem: a zárt tartás, a vadmadarakkal való érintkezés minimalizálása, a takarmány és az ivóvíz védelme, a telephelyre belépők kontrollja, a takarítás-fertőtlenítés protokolljainak napi szintű betartása. A hatóságok országonként differenciált megfigyelési zónákat és szállítási korlátozásokat alkalmaznak; Magyarországon a Nébih gyors beavatkozása és a zónák kijelölése a „tűzoltás” első lépése volt a mostani gócnál is. A nemzetközi szervezetek ezzel párhuzamosan a korai jelzés és az adatmegosztás fontosságát hangsúlyozzák, hogy a szezonális mintázásokat pontosabban lehessen követni.

Kilátások: hosszú télre készüljünk

A tudományos közösség egyre inkább úgy látja, hogy a H5N1-hez hasonló magas patogenitású törzsek elleni küzdelem hosszú távú „őrjáratot” igényel: folyamatos megfigyelést, gyors reagálást, és adott esetben a baromfi-vakcináció célzott alkalmazását, jó minőségű kockázat-kommunikációval kiegészítve. Bár a lakossági egészségügyi kockázat jelenleg alacsony – ezt a WHO és az amerikai CDC értékelései is alátámasztják –, az állat- és élelmiszer-ellátás fenntarthatósága érdekében a megelőzés és a bioszekuritás megerősítése elkerülhetetlen.

Az idei H5N1-szezon Európában és az Egyesült Államokban is korán és erősen indult. A németországi esetszámok, a magyarországi gócok felbukkanása és az amerikai szarvasmarha-fertőzések együtt jelzik, hogy a madárinfluenza továbbra is komplex, határokon átívelő állategészségügyi és gazdasági kihívás. A gyors hatósági beavatkozás, a gazdák fegyelmezett járványvédelme és a transzparens adatszolgáltatás most mindennél fontosabb – mert a vírus nem ismer szezont, ha kaput talál.