A kamat változó, a 6 havi EURIBOR-hoz kötött, amihez 1,5 százalékpontos felár társul.
A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.
Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.
A felvételkor a magyar államnak egy 0,4 százalékos szerződéskötési, valamint egy szintén 0,4 százalékos szervezési díjat is ki kellett fizetnie, ami összesen 8 millió eurós, vagyis több mint 3 milliárd forintos pluszköltséget jelentett.
A pénzt hivatalosan infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani. A tőketartozást a futamidő végén, 2027 áprilisában kell egy összegben visszafizetni.
A teljes szerződést és annak minden mellékletét az állami adósságkezelő továbbra sem hozta nyilvánosságra.
Azóta több közérdekű adatigénylés és per is indult a részletek megismeréséért, de a legfontosabb pénzügyi kondíciókat egészen mostanáig titokban tartották.
A kínai hitel után is erős maradt a külső finanszírozási kényszer: 2025 júniusában az ÁKK új devizafinanszírozási tervet készített, amely az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintos devizahitelfelvétel növeléséről döntött.
A kormány korábban azzal védte a megállapodást, hogy a pénzügyi feltételek kedvezőek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón vitatta, hogy a hitel gigahitelnek minősülne.
A kritikusok ezzel szemben a titkolózást kifogásolták, és szerintük a kínai finanszírozás növeli Magyarország kínai kitettségét. Azt is felvetették, miért nem az uniós helyreállítási alap kedvezményes hitelkerete jelentett megoldást, amelyhez Magyarország módosított terve szerint 3,9 milliárd eurónyi hitel is tartozik, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.
A mostani ügy nem előzmény nélküli. A kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását szintén kínai hitelből finanszírozza, a projekthez kapcsolódó iratokat pedig tíz évre titkosították. Bár 2026 februárjában a teherforgalom elindult a magyar szakaszon, a személyforgalom indítása a legfrissebb hírek szerint továbbra is csúszik, részben műszaki problémák miatt.
Hasonlóan jártak el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának ügyében is, ahol a nyilvánosságra hozott dokumentumokból a kormány éppen a kínai hitelfelvételre vonatkozó részeket kitakarta. A kínai forrásokból finanszírozott nagyberuházások komoly politikai vitákat is kiváltottak, Vitézy Dávid például a reptéri gyorsvasút terve kapcsán arról beszélt, „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
