Ez gyorsan eszkalálódott.
Interjút adott az Indexnek a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó,
miután az elmúlt hónapokban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)
17 milliárd forintnyi állami támogatást osztott szét
zömmel a Fidesz holdudvarába tartozó cégeknek és magánszemélyeknek, köztük olyan zenészeknek, énekeseknek, akik a kampányban is részt vettek. A főigazgató azt ígérte: nagyon szigorú elszámoltatással ellenőrzik majd, hogy valójában mire ment a pénz.
Szigorú elszámolást ígér a főigazgató
Az NKTK az a hierarchikusan felépülő szervezet, amely az NKA és a kulturális minisztérium forrásait is kezeli, évente mintegy 30 ezer pályázatot. A Támogatáskezelő nem hoz döntést, hanem lebonyolítja a támogatói döntéshez kapcsolódó feladatokat.
Feladata a pályázatok kezelése, a döntés-előkészítés, a szerződéskötés és az ellenőrzés. Fontos, hogy egy-egy pályázati kérelem megfeleljen a jogszabályoknak. Hiánypótlást kérnek be, hogy a pályázat teljesen jogszerű legyen, valamint a főigazgató szerint
szigorú pénzügyi elszámolást végeznek.
Állítása szerint mindent bizonylattal, számlával kell igazolni, ha valaki például nem tud bemutatni számlát az adott tételről, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
„Fontos, hogy tisztázzuk, valóban arra fordította-e az állami forrást, amire kapta, és ha valaki nem tud elszámolni, akkor végrehajtást indítunk, elindulunk a NAV felé, hogy behajtsuk a pénzt”
– jelentette ki. Hozzátette, évente körülbelül 40 milliárd forintot kezelnek.
Az interjúból kiderült, hogy az NKA-nál felhalmozódott 10 milliárdos tartalék felhasználását engedélyezték 2025-ben, hogy ebből a forrásból összművészeti, illetve közösségépítő programokat lenne célszerű támogatni, hogy ezt a forrást hatékonyan használják fel. Az összeg megnőtt, mert a 2026. évben az alap úgynevezett egyenlegtartási kötelezettségét eltörölték, így a teljes tervezett ötöslottó-bevétel felhasználhatóvá vált, ez nyújtotta a fedezetet.
Látta a Bizottság, hogy mi történik?
Az NKTK főigazgatója szerint a Bizottság addig látja a folyamatot, amíg megszületnek az elvi döntések, hogy milyen célra mekkora forrást allokálnak a kollégiumok felé. Azt követően a Bizottságot nem kell tájékoztatni arról, hogy egy adott kollégiumhoz milyen konkrét kérelmek, pályázatok érkeznek be, hogy a kollégium hogyan dönt, milyen módon írja ki a felhívásokat.
„A bizottsági tagok most valószínű azt érzik, hogy kimaradtak belőle, de, mondjuk, az anyanyelvi kollégiumhoz beérkezett pályázatok esetében sem tájékozódnak. De bizonyára van felelősségük.
A kollégiumok esetében van egy felügyeleti rendszer: a Bizottság elfogadja, hogy melyik kollégium szakmai munkájáért melyik bizottsági tag felel. Ő az összekötő az állandó vagy az ideiglenes kollégiumok és a Bizottság között. Jelen esetben Bús Balázs alelnök úr volt ez az összekötő kapocs. Nincs információm arról, hogy alelnök úr a Bizottságot tájékoztatta ebben a témában, és ha igen, miként”
– hangsúlyozta arra a kérdésre, hogy a leköszönt bizottsági tagok, Baán László, a Szépművészeti Múzeum és Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója tudtak-e arról, hogy mi történik.
Hankó Balázs neve is előkerült
Arra a kérdésre, hogy a döntési listák miért nem a megszokott átlátható módon kerültek ki a honlapra, Krucsainé egyértelmű utalást tett a politikai irányításra:
„Szeretném az informatikai rendszert úgy fejleszteni, hogy egy döntést követően a rendszer automatikusan tegye ki a megfelelő helyre azokat az információkat. (…) Azért itt volt egy vezetői elvárás, hogy a döntéseket ütemezetten próbálják meg közzétenni. […] Eltitkolni egyáltalán nem szerettük volna, de felsővezetői elvárás volt.”
Arra a kérdésre, hogy Hankó Balázstól érkezett-e az elvárás, azt mondta:
„Felsővezetői elvárás volt, igen.”
Többen inkább visszafizették a pénzt
Külön kiemelte, hogy a korábban megszokottól eltérően most nem lesz lehetőség a projektek menet közbeni megváltoztatására:
„Módosításra nincs lehetőség, tehát amire kérte, azzal kell, hogy elszámoljon. Más pályázatoknál volt erre is lehetőség, de most nem engedem, hogy legyen módosítás: derüljön ki egyértelműen, hogy ez a támogatás mire ment.”
Kiderült, hogy 1100 pályázóból 132-en már elszámoltak a pénzzel, de még nem mindegyiket hagyták jóvá,
25–25-en azonban eleve visszafizették a támogatást.
A Támogatáskezelő rajtaütésszerűen helyszíni ellenőrzéseket is tud tartani, valamint nem elég a számla benyújtása, hanem a banki bizonylatot is minden esetben be kell mutatnia a támogatottnak, hogy hogyan használta fel a forrásokat.
Mint kiderült, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának is szolgáltattak adatokat a projektekről, csak az valamiért nem került be a kollégium beszámolójába.
Visszafizetési kötelezettség van, ha visszaélés történt
Bár a közvélemény a Fidesz-kampány közvetett finanszírozását látja a kifizetések mögött, a főigazgató szerint az ő hatáskörük csak a kulturális tartalom megvalósulásáig terjed. Ugyanakkor elismerte, hogy ha a vizsgálatok visszaélést mutatnak ki, annak következményei lesznek:
„Alapvetően kulturális projekteket támogatunk. Az, hogy a háttérben mi történik, nem feladatunk vizsgálni. De ha majd az elszámolások megtörténnek, akkor ez kiderülhet. Ha kiderül (a kampányfinanszírozás – szerk.), akkor visszafizetési kötelezettség keletkezik.”
Krucsainé az interjú végén védelmébe vette munkatársait, és hangsúlyozta, hogy a házon belüli „mulasztások” ellenére a szakmai munka tisztességes:
„Sajnálom, hogy ez az ügy rossz fényt vet az egész Támogatáskezelőre: a kollégáim vétlenek ebben az ügyben. Ez most kicsit rányomja a bélyegét az egész házra. (…) Fontos újra leszögezni: a döntéseket a döntéshozók hozzák – mi nem vagyunk azok.”
A főigazgató azt mondta: nyitott a rendszer átvilágítására és a Tarr Zoltán által belengetett függetlenebb struktúra kialakítására, mivel szerinte ebben „nagy lehetőség van”.
(címlapfotó: Index)
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
