Saját fegyverével lőtték le a NER-t: A Tisza átírta az Alaptörvényt,
Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök.
Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi az
Országházban: a gránitszilárdságúnak gúnyolt Alaptörvényt a saját megalkotói ellen fordították. A Tisza Párt a kétharmados többségével tizenhatodszorra is módosította az alkotmányt, aminek a legfőbb és legkeményebb eredménye egyértelmű: Orbán Viktor befejezte, soha többé nem térhet vissza a miniszterelnöki székbe. De a tisztogatás itt nem állt meg.
Hétfőn az Országgyűlés 135 igen, 50 nem szavazattal és 6 tartózkodással fogadta el az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. Ezzel a lépéssel a 16 éve hatályban lévő jogszabályt most először nem a Fidesz-KDNP, hanem a
Tisza-kétharmad írta át a saját politikai céljai mentén. Bár a módszer – az egyéni képviselői indítványként benyújtott módosítás – kísértetiesen emlékeztet a fideszes gyakorlatra, a tartalom alapjaiban rengeti meg az elmúlt bő egy évtized politikai berendezkedését.
A módosítás három hatalmas pilléren nyugszik, amelyek mindegyike a NER lebontását szolgálja.
1. A végső csapás: Orbán Viktor kizárása a hatalomból
A leginkább húsbavágó döntés értelmében a jövőben nem választható miniszterelnöknek az a személy, aki (megszakításokkal együtt) már legalább nyolc évig betöltötte ezt a pozíciót. A törvény ráadásul kimondja, hogy az 1990. május 2. utáni időszakot kell figyelembe venni.
A képlet egyszerű: a módosítás kihirdetésével Orbán Viktor semmiképpen sem lehet ismét miniszterelnök.
Ez a lépés azonnal hatalmas politikai vihart kavart. A Fidesz-KDNP és több közéleti szereplő (például Schiffer András) a visszamenőleges jogalkotás tilalmára hivatkozva kritizálta a döntést. A javaslatot benyújtó tiszás képviselő, Melléthei-Barna Márton azonban azzal védekezett, hogy ez a jövőre nézve állít korlátot, és a fékek és ellensúlyok rendszerét erősíti a demokráciában.
Az amerikai modell az európai valóságban
Az vitathatatlan, hogy ez a lépés példátlan Európában. Ahogy a cikk is rámutat: ha ez a szabály élt volna, sem a német Helmut Kohl vagy Angela Merkel, sem a brit Margaret Thatcher nem maradhatott volna olyan sokáig hatalmon. Ugyanakkor zseniális politikai húzás Magyar Péterék részéről, hiszen ezzel a szabállyal a saját jövőbeli hatalmukat (ciklusainak számát) is korlátozzák, így a Fidesz nehezen sütheti rájuk a diktatúraépítés vádját. Ez a lépés egyértelmű üzenet a társadalomnak: soha többé nem engednek senkit bebetonozódni a hatalomba.
2. A pénzcsapok elzárása: Vége a közérdekű alapítványoknak
A NER egyik legfontosabb szimbólumai, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) is a történelem süllyesztőjébe kerülnek. A módosítás nyíltan kimondja, hogy ezek vagyona „nemzeti vagyon”, és mivel az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kormány meg is szüntetheti azokat. Ha ez megtörténik, a vagyon visszaszáll az államra (mint egyetemes jogutódra).
A Tisza-kormány szerint ugyanis a hatalommal való visszaélés volt, amikor a korábbi kormányzat megszüntette a demokratikus kontrollt a közvagyon felett. A tervek szerint az alapítványokat 2026. augusztus 31-i hatállyal szántják be, a felsőoktatási feladatokat ellátó szervezetek pedig 2027. augusztus 1-ig kapnak haladékot.
3. A Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántása és a keresztény-csapda
Magyar Péter már a kampányában megígérte, hogy megszünteti a Lánczi Tamás vezette, évi mintegy 6 milliárd forintból működő Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amit ő az „illiberális Orbán-rendszer jogállam lerombolásának egyik legfontosabb ékkövének” nevezett.
A Fidesz megpróbált egy politikai csapdát állítani: mivel a hivatal alaptörvényi hátterét korábban egy bekezdésbe sűrítették a „keresztény kultúra védelmével”, a kormánypárti politikusok (mint Gulyás Gergely és Rétvári Bence) azzal vádolták a Tiszát, hogy ki akarják iktatni a kereszténységet az Alaptörvényből, és be akarják engedni a migránsokat. Magyar Péter azonban egy ügyes módosító indítvánnyal megoldotta a helyzetet: a kereszténység védelméről szóló mondatot bent hagyták, kizárólag a hivatal működését lehetővé tevő részt húzták ki az alkotmányból.
Mi várható most Magyarországon?
A labda jelenleg Sulyok Tamás köztársasági elnöknél pattog. Bár megvétózhatja a törvényt és visszaküldheti a Parlamentnek, a Tisza-többség másodszorra is át fogja tolni, amit az államfőnek utána már kötelező lesz aláírnia. Sorsfordító irónia, hogy az Alkotmánybíróság sem avatkozhat közbe tartalmi okokból – ezt a szabályt ugyanis még maga Orbán Viktor érte el korábban.
A Tisza Párt jelenleg Fidesz-eszközökkel (egyéni indítványok, gyorsított kétharmados módosítások) bontja a Fidesz-rendszert. Bár sokan kritizálják a módszertant, a végső cél állítólag egy teljesen új, társadalmi vitán alapuló, népszavazással megerősített alkotmány létrehozása lesz. Addig is, a mai nappal egy korszak végérvényesen lezárult Magyarországon.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
