Rendkívüli ülésen estek egymásnak a képviselők.
Magyar Péter beszédével kezdődött a parlament keddi rendkívüli ülése, a miniszterelnök az 1956-os forradalom hőseiről emlékezett meg.
Az Országgyűlés keddi ülésnapját már rendkívüli ülésként hívták össze, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják és
szavazzák meg az antikorrupciós törvénycsomagot, amelyet a Tisza-frakció indoklása szerint azért nyújtottak, be, hogy Magyarország mielőbb hozzáférjen a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz.
Bár a javaslatot 141 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 1 tartózkodással elfogadták, hatalmas csetepaté alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között az ügyben.
Kitört a botrány a parlamentben
A Tisza kezdeményezésére az Országgyűlés többsége úgy döntött, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalja Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet viselő javaslatcsomagot.
Magyar Péter ügyrendben szót kérve kijelentette:
„A Fidesz-frakció képviselői leszavazták a sürgősségi tárgyalását az uniós ezermilliárdok hazahozatalához szükséges csomagnak. Azt akarják, hogy Magyarország ismét kifusson az időből és ne tudjon határidőre elfogadni jogszabályokat. Önök ma újra elárulták a hazájukat, szégyen, gyalázat.”
A Fidesz részéről Bóka János válaszolt:
„Hasonló ügyrendi javaslattal szeretnék reagálni. Önök azért kérték ennek a javaslatnak a sürgősségi tárgyalását, hogy a magyar emberek ne tudhassák meg, a 110 oldalban pontosan milyen intézkedéseket akarnak elfogadni. Olyan intézkedéseket, amelyek alapvetően érintik a magyar felsőoktatási rendszer finanszírozását, az alkotmányos intézményrendszert, mindezt az uniós forrásokra való hivatkozással. Szégyelljék magukat.”
Görög Márta igazságügyi miniszter kifejtette:
„A kormány álláspontja világos. Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni. Nem kifogásokat keresünk, hanem megoldásokat adunk. Nem új feltételeket teljesítünk, hanem olyan kötelezettségeket, amelyek 2022 óta ismertek. Ezek teljesítésére az előző kormányzat idején nem került sor.”
A törvénycsomag nem ideológiai csomag, nem a migrációról, nem Ukrajna uniós csatlakozásáról, és nem világnézeti vitákról szól
– húzta alá Görög Márta, hozzátéve, hogy intézményi, jogállamisági és átláthatósági feltételeket teljesítenek. A változtatások érintik többek között a vagyonnyilatkozati rendszert – amelynek az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével és büntetések kilátásba helyezésével biztosítanák az ellenőrizhetőségét –, valamint rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, kivonva az állami vagyont az alapítványokból, valamint többek között feltárnák a magántőkealapok tulajdonosi viszonyait.
Nem látszik, hogy az Integritás Hatóságot milyen intézmény ellenőrzi majd
Beszámoltunk róla, hogy a miniszterelnök múlt héten kedd éjjel jelentette be, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az antikorrupciós törvénycsomagot, amely elmondása szerint ahhoz szükséges, hogy a magyar kormány hozzáférjen a befagyasztott EU-s pénzekhez.
Azt állította, a pénzek felszabadításához csak egy dolog kell: felszámolni az orbáni korrupciót. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb intézkedés az Integritás Hatóság(IH) jogköreinek bővítése, így ha a hatóságok lezárnak egy korrupciós ügyet,
akkor az IH újranyithatja azt,
ahogy a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát is ellenőrizheti a fellelhető magyar adatbázisokban. A törvényjavaslat alapján egyelőre
nem látszik, hogy az Integritás Hatóságot milyen intézmény ellenőrzi,
és milyen fórumhoz tud fordulni az érintett jogorvoslatért. A Fidesz előre jelezte is, nem szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
